Kárpátalja XX. századi történetének ukrán-magyar megítéléséről
A kötet, mint korábban hírt adtunk róla az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és az Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete közös kiadványaként jelent meg. Előkészítésébe egyéni felkérés alapján – hogyan ezt a sajtó híradásaiból már korábban is olvashattuk – bevontak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kutatóit. Ám érdekes, hogy az intézmény munkatársai közül éppen azok maradtak ki a kötet előkészítéséből, akik a történelmi kor elismert kutatói.
A kötet célja – ahogy ezt Fedinec Csilla, a magyarországi szerkesztő, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa is nyilatkozta a sajtótájékoztatón – az lenne, hogy megszűnjön az egymás mellett való elbeszélés eddigi gyakorlata. Az ukrán és magyar kötet elsődleges átolvasása alapján úgy tűnik, ezt nem sikerült feloldani. Valószínű az adott témával kapcsolatban, különösen, ami a korszak történelmi megítélését illeti, még jó néhány egyeztetésre lesz szükség. Erre utal az is, hogy az ungvári sajtótájékoztatón a szerzők azt emelték ki a kötetekből, ami politikai nézeteiknek megfelelt, és a kárpátaljai aktuálpolitikai események alátámasztására szolgálhat, illetve gerjesztheti azokat. A legolvasottabb kárpátaljai ukrán hírportálon például az alábbi tudósítás jelent meg.
Ukrán és magyar történészek közösen írtak könyvet Kárpátalja történetéről
Március 9-én zajlott az ungvári sajtó klubban egy különleges kiadvány: a „Kárpátalja: 1919-2009” történelmi monográfia szerzőinek sajtókonferenciája. A könyvet ukrán és magyar nyelven adták ki történészek, és a két ország történetírása megbékélésének első próbálkozásaként kell tekinteni, ugyanis korábban a két ország tudósai másképpen látták a közös történelem egyes eseményeit.
Fedinec Csilla, a bölcsészettudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a kötet szerkesztőbizottságának társ-vezetője ismertette az Európa Tanács javaslatait a XXI. századi történelmi kutatások alapelveire vonatkozóan, melynek lényege a népek közötti előítéletek leküzdése és a megbékélés. „A mi munkánk ebben a szellemben született, és ilyen együttműködéssel kell folytatódjon” – hangsúlyozta a tudós.
Jurij Osztapec, a politikai tudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) társadalomtudományi karának dékánja, a szerkesztőbizottság tagja elmagyarázta, a kötet két intézménynek a közös projektje – az UNE Politikai Regionális Tudományos-kutató Intézeté és a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézeté.
„A kötet eredetisége abban rejlik, hogy Kárpátalja történetét 2009-ig öleli fel. Ugyanazok az események az ukrán és magyar történészek szemszögéből is ki lettek fejtve, melyekben bizonyos kompromisszumot sikerült elérni. Minden fejezet az események kronológiájával végződik, ami szintén először történt – mondta el Osztapec. A könyv munkafolyamata több mint egy évig tartott. Az első kiadás 400 példányos volt, és a „Líra” nyomdában készült.
A történelemtudományok kandidátusa, az UNE professzora, a szerkesztőbizottság tagja Roman Oficinszkij megjegyezte, hogy a munka fő részét 26 kutató végezte. A könyv két tükör változatban jelent meg – ukrán és magyar nyelven. Oficinszkij szerint a fordítások nem teljesen egyformák, bizonyos különbségek vannak, például a címében is. Azonban tartalmilag mindent egyformán próbáltak értelmezni. A professzor elmesélte, hogy a közös kötet elkészítését a magyar fél kezdeményezte a történelmi megbékélés folyamatának keretében, a közös tudományos munka által. „Az ukrán és a magyar történetírás bizonyos időszakokról más-más nézetet vall, így ez volt az első próbálkozás a két nép történettudományának kibékítésére. És ez egy kicsit fájó momentum. A magyarok sajátosan látják Kárpátalja múltját. Azonban a szerzők a kortársak szemével szemlélték a múlt eseményeit, azok szemével, akik nem felelnek az elődök tetteiért és főként hibáiért – hangsúlyozta a tudós.
Csernicskó István, a nyelvtudományok kandidátusa, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola prorektora, a szerkesztőbizottság tagja elmondta: „Nem történész vagyok, hanem nyelvész (a nyelvpolitika fejezet társszerkesztője), magyar nemzetiségű, de Ukrajna állampolgára, így én képeztem az összekötő kapcsot a magyarországi és az ukrajnai szerzők között. Remélem, hogy minden olvasó talál benne olyan tényt, ami mindkét nép hasznára válik”.
Fegyir Sandor, a szociológiai tudományok kandidátusa, az UNE turisztikai tanszékének vezetője, a szerkesztőbizottság tagja, elmondta, hogy a kötetbe először került be a régió turisztikai fejlődésének, mint a gazdaság egyik húzóágazatának, kérdése.
Szintén először kerültek be ilyen jellegű kiadványba adatok a kárpátaljai magyar kisebbségi közösség történetéről. Ami az 1939-es eseményeket és Kárpát-Ukrajnát illeti, Roman Oficinszkij elmondta: „Én ennek az időszaknak az eseményeit, mint magyarországi megszállását fejtettem ki, és érdekes módon, habár voltak viták e téren, a magyar fél elfogadta ezt az álláspontot. Ez egy érdekes és egyben tanulságos mozzanat más országok és történészeik számára”.
Jurij Osztapec végezetül ismertette, hogy az UNE Politikai Regionális Tudományos-kutató Intézete elindította „Regionalisztika” című folyóiratát, amely évente háromszor fog megjelenni, és a vidék regionális sajátosságaival fog foglalkozni.