Kijevnek ki kell fizetnie az adósságait

Az orosz miniszterelnök szerint Ukrajna megsértette a 3 milliárd dolláros orosz pénzügyi segítségnyújtás feltételeit, ezért országának joga van annak idő előtti visszatérítését követelni.

Dmitrij Medvegyev a Moszkvában kezdődött nemzetközi pénzügyi-gazdasági tanácskozáson hozzátette, hogy Moszkvában hamarosan döntést hoznak ebben az ügyben. A politikus az orosz állami televízióban élőben sugárzott Gajdar Fórumon kijelentette, „kereken kimondjuk: nem akarjuk hogy Ukrajna csődbe menjen, az amúgy is katasztrofális helyzetben lévő ukrán gazdaság helyzetének rontását, ellenkezőleg, élő partnerre van szükségünk(…) de (Kijevnek) ki kell fizetnie az adósságait”.

Oroszország 2013 decemberében a Viktor Janukovics akkori (februárban megbuktatott) államfő vezette ukrán hatalomnak nyújtott pénzügyi segítség keretében felajánlotta, hogy 15 milliárd dolláros (akkori árfolyamon mintegy 3200 milliárd forint) értékben vásárol euróban kibocsájtott ukrán államkötvényeket. Moszkva még abban az évben 3 milliárd dollár értékben vett ukrán állampapírokat, de a 2014 februári ukrajnai hatalomváltás miatt a későbbiekben már nem történt további vásárlás.

Az orosz kormányfő nehezményezte, hogy az elfogadott ukrán költségvetésbe Kijevben nem tervezték be a pénzügyi kötelezettségek megtérítését Oroszország felé, miközben a más hitelezők felé való tartozásuk kiegyenlítését igen.

Az Interfax orosz hírügynökség arra is emlékeztetett, hogy a 3 milliárd dolláros orosz kölcsön egyik feltétele az volt, hogy az ukrán államadósság ne haladja meg a GDP 60 százalékát. Ez azonban ma nincs így.

Tavaly decemberben Vlagyimir Putyin orosz államfő még azt nyilatkozta a német ARD televíziónak, hogy Oroszország, bár megtehetné, nem követeli vissza idő előtt az Ukrajnának 2013 decemberében nyújtott kölcsönt.

Az akkori tárgyalásokat a Janukovics vezette ukrán hatalom ellen és az ország európai uniós integrációjáért 2013. november 21. óta tartó tüntetések közepette tartották meg az orosz fővárosban. Azt követően, hogy az ukrán vezetés leállította az európai uniós társulási szerződés előkészítését, és Janukovics nem írta alá a dokumentumot a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón. Cserébe Oroszország nem csak jelentős pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának, de jelentősen csökkentette az orosz gáz árát is a szomszédos országnak.

A február végi kijevi hatalomváltást követően a Kreml leállította az ukrán eurókötvények vásárlását, és semmisnek nyilvánította a gázár-megállapodást is. A feszültség csak növekedett a Krím félsziget tavaly márciusi elcsatolása és a délkelet-ukrajnai szakadár törekvések megjelenése és a fegyveres összecsapások kirobbanását követően. A háborúskodás tönkretette a térség gazdaságát és csőd közeli helyzetet teremtett Ukrajnában.