Macron: nem lehet tovább várni az EU megújításával

Nem lehet tovább várni az Európai Unió megújításával, azonnal cselekedni kell, senkinek sincs joga a késlekedésre – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön a németországi Aachenben a Nemzetközi Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében.

Emmanuel Macron a díj névadójára, Nagy Károly frank császárra (747-814) utalva kiemelte, hogy már a „Karolingok álma” is a népeit békés egységbe összefogó Európa volt, az EU-s integráció pedig éppen ezt, a békét és a fejlődést biztosítja, páratlanul hosszú ideje, hetven éve.

Az EU így olyan, mint egy „utópia, de mégis létezik”. Ez a hetven év és ez a megvalósult utópia a mai európaiak öröksége, amelyet nem szabad elherdálni.

Félni sem szabad a mostani nyugtalan időkben, és nem szabad feladni a demokráciát és a jogállamiságot. Nem lehet engedni azon erők „kísértésének”, amelyek szerint az új kihívásokra a válasz a visszahúzódás a nemzeti keretek közé – mondta a francia államfő, hozzátéve, hogy a nacionalista erők térnyerését jelzi Nagy-Britannia távozása a közösségből (Brexit), vagy a lengyelországi, az olaszországi és a magyarországi választások eredménye.

A nemzeti keretek közé visszahúzódás helyett az EU ügyét kell előmozdítani, ami azonban nem lehet mindig csak a legkisebb közös többszörös vagy az utolsó pillanatban megtett lehető legapróbb lépés politikája. Évtizedekre előretekintő bátor döntéseket kell hozni, és nem kell mindenben egyetérteni, de dolgozni kell – mondta Emmanuel Macron.

A nacionalisták és a demagógok világosan beszélnek, ezért azoknak is világosan kell beszélniük, akik fontosan tartják az EU-t, és teljes erővel, a lehető legnagyobb ambícióval kell haladniuk előre, méghozzá gyorsan – tette hozzá.

Mint mondta, „nem idézőjeles, hanem valódi reformokat” kell végrehajtani. Kiemelte, hogy a polgárainak biztonságot nyújtó EU-t kell felépíteni, amely a többi között az eddiginél jobb migrációs politikát valósít meg.

Az „új Európát” két alapelvre, a szolidaritásra és a konvergenciára – a tagok teljesítményének közötti különbségek csökkentésére, a felzárkózásra – kell építeni, ezért az euróövezetben létre kell hozni az önálló költségvetés intézményét a beruházások ösztönzésére és a tagok közötti konvergencia erősítésére.

Emmanuel Macron sürgette, hogy Németország álljon e törekvések támogatói közé, és szakítson a fétisként tisztelt államháztartási többlet elérésére törekvő politikával. Mint mondta, Berlin megbízható partnerre lel Franciaországban, hiszen „Franciaország visszatért”, végrehajtja a régen várt reformokat, és nem önös érdekből, hanem az Európa iránti elkötelezettségből akarja előmozdítani az integrációt.

Angela Merkel német kancellár a díjazottat méltató beszédében kiemelte, hogy a nagy globális konfliktusok közül sok Európa térségében, „a házunk kapuja előtt” zajlik, és „nem úgy van már, hogy az Egyesült Államok egyszerűen megvéd minket”.

Ezért az EU-nak „a saját kezébe kell vennie sorsa irányítását” – húzta alá a kancellár.

Mint mondta, az európai integráció döntő szakaszához érkezett, és négy területen előre kell lépni, hogy az EU továbbra is békét, biztonságot és jólétet biztosítson népeinek.

Az első a tudományos kutatás és az üzleti innováció területe, amellyel kapcsolatban Németország és Franciaország hamarosan közös kezdeményezésekkel áll elő – mondta Angela Merkel.

Szembe kell nézni azzal, hogy a digitális átalakulás folyamatában Európa nem tartozik az első közé, és ezen változtatni kell, fel kell zárkózni a legjobbakhoz. Nem lehet beletörődni abba, hogy az autógyártás szülőföldje, Európa az akkumulátorokat Ázsiából, a digitális megoldásokat pedig Amerikából kénytelen beszerezni autóihoz – tette hozzá.

A második a menekültügy, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az EU-s külső határ védelme elengedhetetlen a belső határellenőrzés nélküli övezeten belüli szabad mozgás lehetőségének megőrzésével, de a bezárkózás nem megoldás. Helyette együttműködésre van szükség az EU körüli térségek országaival, a menekültügy közösségen belüli kezeléséhez pedig egy „szolidáris, méltányos és válságtűrő” rendszert kell kidolgozni – mondta a német kancellár.

A harmadik terület az euróövezeti valutauniós és gazdasági unió továbbfejlesztése, amellyel kapcsolatban a bankunió kiépítésének befejezését emelte ki, és megerősítette, hogy a júniusi EU-csúcsig Németország és Franciaország közös javaslatokat készít.

A negyedik terület a közös kül-, és biztonságpolitika, amely még mindig „gyerekcipőben jár” – mondta Angela Merkel.

A német kancellár és a francia elnök beszédében is kiemelt helyen szerepelt a közel-keleti helyzet. Emmanuel Macron kiemelte, hogy az EU-nak „erőt kell mutatnia”, más hatalmaktól függetlenül, önállóan kell dolgoznia a térség stabilitásának érdekében. Angela Merkel a Szíria elleni izraeli rakétatámadásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az EU-nak azért is fejlesztenie kell kül- és biztonságpolitikáját, mert az utóbbi órák fejleményei megmutatták, hogy a Közel-Keleten már az a kérdés, hogy „béke lesz-e, vagy háború”.

Az aacheni városházán rendezett ünnepségen részt vett számos korábbi díjazott vezető külföldi politikus, például Petro Porosenko ukrán államfő és az EU soros elnöki tisztségét ellátó Bulgária kormányfője, Bojko Boriszov.

A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van például Bill Clinton volt amerikai elnök, Wolfgang Schäuble volt német pénzügyminiszter, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke, Dalia Grybauskaite litván államfő és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.