Martonyi: fontos, hogy minél többen szavazzanak az EP-választáson

Fontos, hogy minden uniós tagállamban minél többen menjenek el szavazni az európai parlamenti (EP-) választáson, hogy erős legitimációval rendelkezzen az EP a következő ciklusban – mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn, a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia első napjának végén.

A Magyarság Házában tartott tanácskozáson zárszavában a tárcavezető kiemelte: tíz évvel korábban egy hasonló, értékelő konferencián külön foglalkoztak volna az európai integráció kérdéseivel, Közép-Európával és az egyes tagállamokkal. Mára azonban egyértelművé vált, hogy nem lehet szétválasztani ezeket a témákat, „mind az európai integrációhoz tartozunk”.

Martonyi János felhívta a figyelmet az uniós szerződések, az európai sokszínűség és a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására is. A külügyminiszter hangsúlyozta: az európai integráció súlyos dilemmákkal és kihívásokkal néz szembe.

Beszámolt arról, hogy a konferencia után a visegrádi országok külügyi vezetői tanácskoznak, majd a keleti partnerség kezdeményezés országait képviselő kollégáikkal is egyeztetnek. A konferencia második és harmadik napján szakértők folytatják az eszmecserét – közölte.

Franco Frattini volt olasz külügyminiszter, az EU volt igazságügyi biztosa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tagállamok többsége csalódást keltően tájékoztatta a lakosságot a gazdasági válság leküzdésére hozott intézkedések szükségességéről és értelméről. „Országainkban a közvélemény nagy része nem értette meg, hogy az áldozathozatal és az államháztartás rendben tartása a lakosság érdekeit szolgálta, és nem Brüsszelért volt” – fogalmazott. Értékelése szerint a gazdasági válság politikai jellegű következményekkel is járt. Ezek között említette, hogy a Nyugat-Balkán országainak európai integrációját egyfajta „integrációs fáradtság” fékezi. Franco Frattini jelentős vívmányként értékelte az egyes balkáni országok állampolgárai számára biztosított uniós vízummentességet, ugyanakkor rámutatott: egyes EU-tagállamok ezt a vízummentességi politikát is megkérdőjelezik.

Frattini úgy véli, hiba volt az EU keleti partnerségi programjával azt a benyomást kelteni Kijevben, hogy az a csatlakozásnak egyfajta előszobája. Emellett az EU hamisan keltette azt az illúziót, hogy a keleti partnerség egyfajta ellensúlyt jelent Oroszországgal szemben. Ezt a hibát – mondta – azóta már korrigálta az unió. Az Ukrajna körüli konfliktusra utalva úgy vélekedett, egy közös európai energiastratégia fontosabb lehet, mint az Oroszországgal szembeni szankciókon gondolkozni.

A volt uniós biztos szerint a gazdasági és a monetáris unió után létre fog jönni egy politikai unió is az európai integráció keretein belül. Szükség van a politikai unióra, nemcsak az „európai egyesült államok” álma formájában, hanem a politikai vezetés képességére – jelentette ki.

Borisz Taraszjuk korábbi ukrán külügyminiszter aláhúzta: a jelenlegi kihívások ellenére Ukrajna „elválaszthatatlan része lesz” az egyesült Európának. Taraszjuk, aki két alkalommal – először 1998 és 2000, majd a narancsos forradalom után, 2005 és 2007 között – volt az ukrán diplomácia irányítója, az ukrajnai konfliktust úgy értékelte, hogy „a Kremlben tervezték meg”, s Ukrajna elleni agressziót vetett Moszkva szemére. Oroszország Taraszjuk nézete szerint valójában nem az ország orosz ajkú lakosságának érdekeit akarja megvédeni, hanem meg akarja büntetni Ukrajnát, amiért úgy döntött, hogy a demokrácia útját járja, emellett Moszkva alá akarja ásni Ukrajna európai integrációját, harmadik indítéka pedig az energiahordozókért folytatott küzdelem. Úgy vélekedett, hogy Oroszország „lator államként” viselkedik, és az EU-nak és a NATO-nak „megfelelő választ kell arra adnia” Moszkva lépéseire.

Werner Fasslabend volt osztrák védelmi miniszter beszédében kiemelte: bár annak idején nem mindenki volt biztos abban, hogy jó ötlet egyszerre tíz országot bevenni az unióba, a 2004-es bővítés hatalmas sikernek bizonyult, messze felülmúlta a várakozásokat.

Emlékeztetett: mindössze tíz évvel ezt megelőzően, 1994-ben döntöttek úgy az osztrákok, hogy országuk csatlakozzon az EU-hoz, mert a nagy európai integráció része akartak lenni. Miután Ausztria befejezte a rendkívül nehéz csatlakozási tárgyalásokat az unióval, a következő nagy politikai célja az volt, hogy segítsen a keleti szomszédjainak bekerülni az EU-ba – mondta a korábbi osztrák tárcavezető. Hozzátette: ez egész Európának érdekében állt, hiszen ezek az országok mindig is összetartoztak.

Megjegyezte: az is a közép-európai országok integrációjának támogatása mellett szólt, hogy bár viszonylag kis országokról volt szó, fontos kereskedelmi partnerei voltak Ausztriának.

Werner Fasslabend az ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: Európát három oldalról tenger határolja, csak kelet felé vannak szomszédai. Ezért fontos Ukrajna és a keleti partnerség kezdeményezés többi országa esetében a demokrácia és a szabadság támogatása – mondta.
Forrás: MTI