Merkel is elutasítja az amerikai törvényhozás Moszkva elleni új szankciós terveit

Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Christian Kern osztrák kancellár után pénteken Angela Merkel német kancellár is elutasította az Oroszország elleni szankciók kiterjesztéséről szóló új amerikai törvénytervezetet.

Angela Merkel osztja a külügyminiszter és az osztrák kormányfő csütörtökön közös nyilatkozatban megfogalmazott bírálatát – mondta Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján.
Gabriel és Kern ugyan nem egyeztette az állásfoglalás szövegét a kancelláriával, de a tartalmat tekintve „nagyon nagy a nézetazonosság” – mondta a szóvivő.

Angela Merkel véleménye szerint „óvatosan fogalmazva öntörvényű” lépés volt az amerikai szenátus részéről a szankciók kiterjesztéséről szóló új jogszabálytervezet kidolgozása és elfogadása, és „furcsa”, hogy a büntetőintézkedések Oroszország ellen irányulnak, mégis az európai gazdaságot sújthatják.

Ez így nincs rendben, a gazdasági érdekeket nem szabad összekeverni a politikai szankciók ügyével – mondta Steffen Seibert.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok az utóbbi három évben együtt küzdött az ukrán válság rendezéséért. Ez az „egységes és határozott fellépés nagy érték” – tette hozzá.

Martin Schäfer külügyi szóvivő kiemelte, hogy a német diplomácia vezetője és az osztrák kancellár a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja a szenátusban elfogadott tervezetet. Az új szankciós terveket nem fogadták örömmel a washingtoni kormányzatban, és van még esély arra, hogy sikerül rajtuk módosítani.

A szenátus szerdán nagy többséggel, a 100-ból 97 szenátor támogatásával fogadta el az Oroszország ellen az ukrán válságban, a szíriai polgárháborúban és az amerikai választási kampányban folytatott tevékenysége miatt bevezetendő szankciókról szóló javaslatot, amely az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésére szervezett orosz-európai konzorcium révén a BASF német vegyipari óriásvállalatot és az OMV osztrák energetikai céget is érintheti.

A javaslatot a képviselőháznak is el kell fogadnia, Donald Trump amerikai elnöknek pedig alá kell írnia. Az új szankciók támogatói szerint a törvényhozás az ügyben létrehozott, pártokon átívelő egység révén felülbírálhatja Donald Trumpot, ha élne elnöki vétójával.

Sigmar Gabriel és Christian Kern szerint a tervezet „figyelemre méltó nyíltsággal írja le, hogy miről is van szó valójában: a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítéséről és az orosz földgázszállítások kiszorításáról az európai piacról”.

A törvénytervezet valódi célja „a munkahelyek biztosítása az amerikai földgáz- és kőolajiparban” – áll a két szociáldemokrata politikus állásfoglalásában.

Hozzátették, hogy a politikai szankciók eszköztárát nem szabad gazdasági érdekek szolgálatába állítani. Az pedig „teljesen új és nagyon negatív minőség volna az európai-amerikai kapcsolatokban, ha büntetésekkel fenyegetnének az amerikai piacon németországi, ausztriai és más európai országokból származó vállalkozásokat, ha részt vesznek vagy finanszíroznak Oroszországgal együttműködésben folytatott projekteket, mint az Északi Áramlat-2” .

Ezért „nagyon támogatjuk az amerikai külügyminisztériumnak a tervezet módosítására irányuló törekvéseit” – emelte ki a német külügyminiszter és az osztrák kancellár.

Hangsúlyozták, hogy „Európa energiaellátása Európa ügye, és nem az Egyesült Államoké”.