Regionális nyelv lesz-e a magyar Kárpátalján?

Egyesek már-már ármányt sejtenek a mögött, hogy a KMKSZ kezdeményezte a magyar regionális nyelvvé nyilvánítását Kárpátalja megyében.
Mint arról minap beszámoltunk, a Kárpátaljai Megyei Tanács múlt pénteken napirendjére tűzte a nyáron elfogadott új nyelvtörvény rendelkezéseinek érvényesítésével kapcsolatos teendők megvitatását. „Mi provokálta ki a magyarok szándékát, hogy éppen most hagyassák jóvá «hivatalosan» a magyar nyelvet, és vajon lehetséges-e ez a vonatkozó határozattervezet legközelebbi tárgyalásakor?” – tette fel a kérdést politológusoknak az ülést követően a nacionalista Szvoboda párthoz közel álló zakarpattya.net.ua portál „Politológusok véleménye: regionális nyelv lesz-e a magyar Kárpátalján? című írásában.
Mindjárt szögezzük le, hogy a kérdés ilyetén felvetése ugyancsak álságos és félrevezető. Mint azt nap, mint nap tapasztalhatjuk, azok, akik Ukrajna jogállamiságát emlegetik lépten-nyomon, ugyanakkor teljesen természetes dolognak tekintik, hogy léteznek olyan jogszabályok, amilyen például Az állami nyelvpolitika alapjairól címet viselő új nyelvtörvény is, melyeket egyszerűen nem hajtanak végre, egyszerűen azért, mert nem fűlik hozzá a foguk.
Nyilvánvaló, hogy ha a jogszabályt nyári elfogadása után mindjárt alkalmazták volna, most nem kellene rágódni a témán. De ebben a tekintetben nincs különbség Ukrajnában a hatalom és az ellenzéke között. A minapi parlamenti választások során minden érintett párt felhasználta kampányában a nyelvtörvény kérdését – volt, aki mellette agitált, s volt, aki ellene –, tenni azonban nem tettek semmit. Sőt! Tettek róla, hogy bizonyosan ne történjen semmi, hiszen hónapokon keresztül össze sem hívták a megyei tanácsot, vélhetően azért, nehogy a pártoknak és a képviselőjelölteknek állást kelljen foglalniuk e számukra kényes témában.
Most azután, amikor a kárpátaljai magyar érdekvédelem a választási indulatok csitultával nekilátott, hogy érvényt szerezzen a magyarság törvényben rögzített jogainak, a nacionalisták és nem nacionalisták mindjárt ármányt szimatolnak, s igyekeznek kimutatni valamilyen hátsó szándékot a kezdeményezők részéről. Még az sem zavarja őket, hogy a magyar regionális nyelvvé nyilvánítását egyedül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (UMDSZ) indítványozta a megyei tanácsban, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) – ahogyan eddig is – valójában csupán néhány engedményt igyekszik elérni a magyar nyelvhasználat terén. A zakarpattya.net.ua szóban forgó cikke ezzel ismét igazolja, hogy az ukrán többség szemében magyar és magyar között nemigen van különbség, csak a gond van meg velünk – már amikor éppen nincs szükség a szavazatainkra.
Viktor Pascsenko, az Egységes Közép (JeC) párthoz közel álló ungvári politológus például a magyar pártok pr-játékának titulálta a kísérletet, hogy regionális státust biztosítsanak a magyar nyelvnek, s azt jósolja, hogy a nyelvkérdés vitája vég nélküli, és eredménytelen lesz.
„A két konkurens magyar pártnak szüksége volt rá, hogy hallassanak magukról, hogy demonstrálják, törődnek a választóikkal. De jól látható volt, hogy az ülésszak elé vitt határozattervezetek „ nem problémásak”, és a magyar nyelv regionális státusának megadására vonatkozó bejelentések pusztán deklaratívak” – állítja az elemző. Pascsenko ezen kívül megjegyzi, hogy egy efféle kezdeményezés „újabb próbálkozás meglehetősen durva és primitív formában kényelmetlen helyzetbe hozni a politikai ellenfelet és a megyei vezetést: most aztán a megyei tanács elnöke, aki indult a választásokon, magyarázza meg a választókerülete szavazóinak, miért van a magyar vagy a ruszin nyelv ellen”.
A maga részéről a megyei tanács politikailag deklarálja, hogy kész elfogadni egy ilyen határozatot, de csak ha pénzt utalnak ki erre az állami költségvetésből – állítja a politológus. Ily módon egyfajta „hatásköri pingpong” szemtanúi lehetünk, a megyei hatalom „átirányítja” ezt a kérdést a hatalompártnak, amely a nyelvtörvényt elfogadta – teszi hozzá. Pascsenko úgy véli, bár a magyar regionális nyelvi státusával kapcsolatos határozattervezetek megvitatását elnapolták az átdolgozásuk utáni következő ülésre, nem érdemes semmiféle gyakorlati döntést várni.
Szerhij Fedaka ungvári történész és újságíró a magyar pártoknak a regionális státus megadására vonatkozó kezdeményezését a nyelvtörvény tervezett módosításával hozza összefüggésbe. Mint emlékeztet, a módosításokkal 30 százalékra emelnék a kisebbség lakosságon belüli minimális részarányát, amely esetben a nyelve regionális nyelvvé minősíthető, márpedig a magyarok nem érik el ezt az arányt Kárpátalján. Valószínűleg ezért döntöttek úgy a magyar pártok, hogy szavazásra bocsátják a magyar regionális nyelvi státusának kérdését még azelőtt, hogy a Legfelsőbb Tanácsban szavazásra bocsátanák a nyelvtörvény módosítását – mutat rá a történész-újságíró.
Fedaka úgy véli, a nyelvtörvény várható módosításával kapcsolatos a megyei tanácsi szavazás elhalasztása is ebben a kérdésben. Feltételezése szerint a magyarok már nem állhatnak elő a regionális státus kérdésével a megyei önkormányzat soros ülésén: „a megyei tanács következő ülésére egyhamar nem kerül sor, ezért ha ez idő alatt a parlament megszavazza a nyelvtörvény módosítását, nem lesz már alapja annak, hogy a kárpátaljai képviselők megvitassák a magyar regionális nyelvi státusának megadását”.
Nem kizárt, az elemzőknek igazuk lesz, s a nyáron elfogadott nyelvtörvény hamarosan kimúlik, méghozzá úgy, tegyük hozzá, hogy valójában életbe sem lépett – legalábbis Kárpátalján bizonyosan nem. Hiába mutogatnak azonban egymásra a parlamenti pártok, a politikai felelősséget ezért az újabb jogalkotási kudarcért az egész ukrán politikum közösen viseli. A magyarok – elsősorban a magyar nyelv regionális státusának megadását sürgető KMKSZ – ebben a helyzetben legfeljebb azzal „gyanúsíthatók”, hogy európai módra megpróbálnak érvényt szerezni egy parlament által elfogadott jogszabálynak.