Segítőkészség, összefogás, szervezettség…
Három új tisztségviselőt választott áprilisban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya: a gazdasági-önkormányzati, politikai-kommunikációs és kulturális titkári posztok újúltak meg.
Mester András gazdasági-önkormányzati titkárt, Mezőgecse polgármesterét kérdeztük az új tisztségéről, a feladatokról, kitűzött célokról, és a megoldásra váró problémákról, változásokról, amelyek a gazdasági és önkormányzati területen várhatóak KMKSZ berkein belül.
– Ez egy új összevont tisztség, vagy már előtte is volt gazdasági-önkormányzati titkár a KMKSZ-ben?
– Ez egy új tisztség, mely korábban nem volt a szövetségen belül.
– Miben áll a gazdasági-önkormányzati titkár munkaköre, mi a feladata?
– Elsősorban a KMKSZ és az önkormányzatok közötti kapcsolat, együttműködés kiépítése, az önkormányzatok segítése a feladatom. Ide tartozik még a különböző gazdasági tevékenységek segítése, előmozdítása.
– Most, a megújulás időszakában az előzőekhez képest milyen irányba kíván elmozdulni a KMKSZ a gazdasági és önkormányzati területen?
– Élő kapcsolatot szeretnénk kialakítani a KMKSZ és a kárpátaljai magyar önkormányzatok, polgármesterek és vállalkozók között. Szükség van az összefogásra, hisz szerény lehetőségeinkből csak így tudjuk kihozni a legtöbb pozitívumot a magyar kisebbség számára.
– Hogyan alakulhat ki egy ilyen élő kapcsolati háló?
– Kapcsolatot kell teremteni mind az egyes polgármesterekkel, vállalkozókkal mind pedig az általuk működtetett szervezetekkel. Vannak Kárpátalján olyan érdekvédelmi szervezetek, melyekkel ezidáig igazából nem foglalkoztak, sőt számításba sem vették őket, annak ellenére, hogy igen hasznos részét fedik, fedhetik le a kárpátaljai magyar gazdaságnak. Gondolok itt a turisztikai és vállalkozói szövetségekre. Természetes, hogy ezek a szervezetek is csak akkor tudnak működni, ha van egy minimális keret a fenntartásukra, s ha azok a szervezetek, akik például politikailag tudják őket segíteni, nem hagyják figyelmen kívül őket.
– Mik voltak azok a gátak az összefogás előtt, amelyeket eddig nem sikerült átlépni, és mi az a közös cél, amelyet a vállalkozóknak és önkormányzatoknak ki kell tűzniük maguk elé?
– Elsősorban az gátolta az eddigi eredményességet, hogy az emberek nem látták értelmét annak, hogy közös érdekvédelmi szervezetben dolgozzanak, hisz még az egyes szervezeteknek is nehézkes a működése. Az együttműködés másik akadálya a szervezetlenségünk volt. Rá kell ébrednünk arra, hogy ha együtt dolgozunk, nem konkurensekként tekintünk egymásra, hanem úgy, mint sorstársakra, akkor a közös munka előnyeit is ki tudjuk használni, mint ahogy azt nagyon sok helyen teszik. Kiváló példa erre Nagydobrony, ahol a gazdák összefogtak, és a megtermelt javakat ők maguk juttatják el közvetlenül a vevőkhöz. Miért ne működne ez egész Kárpátalja magyar településein? A KMKSZ-ben azon dolgozunk, hogy ezeket a jó példákat egész Kárpátalján elterjesszük.
– Milyen változások várhatóak az önkormányzati rendszerben és a gazdasági vonalon?
–A mostani polgárháborús helyzet mindenképpen változásokat hoz majd, mind az önkormányzatok terén, mind pedig a gazdasági szférában. Reménykedünk abban, hogy ezek a fordulatok pozitívak lesznek a magyar kisebbség számára. Természetesen nagy reményeket fűzünk a hatalom decentralizálásához, és reménykedünk abban is, hogy Ukrajna európai mintára alkot törvényeket, és azokat alkalmazza is a gazdaság terén.
– Hogyan érinti a KMKSZ szervezetét a jelenlegi gazdasági és politikai válság Ukrajnában?
– Mint mindenkit, természetesen minket is negatívan érint, hisz nemcsak a gazdaság fejlődéséhez kell a politikai stabilitás, hanem a társadalmi és politikai élet szereplőinek is ez a lételeme.
– Melyek azok a konkrét célok, amelyeket magad elé állítasz?
–Célunk, hogy segítsünk az önkormányzatoknak és a magyar vállalkozóknak, hogy olyan pályázati forrásokhoz jussanak, melyekről ezidáig nem tudtak, illetve melyek korábban még nem léteztek. Fel kell készülnünk arra, hogy 2014–2020 között lehetőségek adódnak az Európai Uniós források lehívására. A pályázatokat meg kell majd írni, erre önkormányzataink, társadalmi szervezeteink, vállalkozóink nincsenek felkészülve. Minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk arra, hogy szakembereket készítsünk fel a különböző projektek lebonyolításához.
– Milyen jellegűek azok a pályázatok, amelyeken pályázni lehet majd az elkövetkező időszakokban az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak, és milyen Európai Uniós források nyílhatnak meg számunkra?
– Első lépesben mindenképpen a kisebb lélegzetvételű projektekben tudunk majd részt venni, ilyenek például a kulturális rendezvények, a határ menti együttműködések, turizmussal kapcsolatos pályázatok. A megnyíló EU-s források közül főként azokra pályázhatunk majd sikerrel, melyeket a magyar keret terhére a kárpátaljai és a vajdasági régió hívhat le.
– Mi az a plusz, amelyet te a saját egyéniségedből hozzá tudsz tenni a munkához?
– Gyakorló polgármesterként dolgozom. Ez azt jelenti, hogy a saját bőrömön is érzem, hogy melyek azok a problémák, amelyek megnehezítik a polgármesterek munkáját, melyeket önerőből egyszerűen képtelen megoldani egy-egy önkormányzat. Remélem a kárpátaljai magyar polgármesterek, vállalkozók, társadalmi szervezetek szintén nyitnak a KMKSZ felé, és a közeledésünket, segítségünket szívesen fogadják.
– Milyen tanácsokkal látnád el a helyi önkormányzatokat, polgármestereket és vállalkozókat?
– Útmutatást én igazából nem adhatok még a polgármestereknek sem, hisz minden község másként működik. Ígérni azonban ígérhetek, mégpedig azt, hogy minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy minden polgármester, vállalkozó – ha problémával találja szemben magát, és segítségre van szüksége – segítő emberekre találjon a KMKSZ-ben.
Sütő Dávid
Kárpátalja.ma