Szilágyi Péter: sikeresek a magyar kormány diaszpórát célzó programjai
Sikeresnek nevezte Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormány által 2010-ben indított, a magyar diaszpórát érintő programokat pénteken a székelyföldi Tusnádfürdőn.
A politikus a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Új lehetőségek és kihívások a diaszpórában címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen elmondta, szerencsés tizenkét éven van túl a magyar diaszpóra-politika annak ellenére, hogy a diaszpórákat tekintve szinte a nulláról kellett elkezdeni az építkezést és kialakítani ennek támogatási rendszerét.
Ennek elindulását nagyban segítette az egységes jogszabályi rendszer megteremtése, például a honosítás és a választójog kiterjesztése, valamint az az össznemzeti gondolkodás, amely ezt a kabinetet jellemzi – hangsúlyozta Szilágyi Péter. Emlékeztetett: számos program indult el a külhoni fiatalok táboroztatására, ezek egyike a Rákóczi Szövetség lebonyolításában zajló tábor, amely ezer külhoni fiatal számára ad lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére Magyarországon.
Elkezdődött a külföldi magyar cserkészszövetséggel együttműködve a diaszpóra iskolatábor program, ami külföldön biztosít lehetőséget a külhoni magyar fiatalok táboroztatására, a Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP) pedig a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezését, a magyar nyelvismeret fejlesztését erősíti ösztöndíj segítségével – sorolta a helyettes államtitkár.
Szilágyi Péter hozzátette, a költségvetés egy-másfél százalékát fordítja a kabinet nemzetpolitikára, ezen az összegen belül pedig egy százalékkal részesül a diaszpóra. Ez minimális összeg a teljes büdzséhez mérve, de ebből a pénzből is jól látható eredményeket lehetett elérni – jegyezte meg.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy 2010-ig a Nyugaton élő magyarság és annak diaszpórái „mostohagyerekek” voltak, ezt a mulasztást pótolva – a honosítás és a kettős állampolgárság bevezetésével, valamint egyebek között 2011-ben a Magyar Diaszpóra Tanács megalakításával – a diaszpóra hivatalosan is a magyar nemzet részévé válhatott.
Aki építeni, teremteni akart valamit a diaszpórában, a helyi közösség segítsége mellett megkapta a támogatást Magyarország részéről is – mondta Kovács Lőrinc lelkipásztor, ausztráliai tiszteletbeli konzul. Hangsúlyozta, a világ egyik legtávolabbi magyar diaszpórájában 2018-ban templom épült, most pedig a Magyar Ház rekonstrukciója, illetve a melbourne-i magyar templom felújítása zajlik.
Bodnár Gergely kormánytisztviselő, volt diplomata a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a diaszpóra 2010 előtt – ahogyan például egy családi vállalkozás – „elműködött”, de a mostani kormány hivatalba lépésével jogi, morális és anyagi támogatást is kapott. Ez a „családi vállalkozás” ettől kezdve jól működött, ami mindkét fél számára egyértelmű nyereséget jelentett – fejtette ki.
Nyitókép: korábbi felvétel
MTI