Ukrajna „padlón van és vegetál”

Oroszországnak nagyon nem jó hír, amit az amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson vasárnap az ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval közölt telefonon – mondta az M1-en Kun Miklós történész.

Tillerson arról beszélt, a kelet-ukrajnai orosz műveletek továbbra is akadályt jelentenek az orosz-amerikai kapcsolatok javításában. Az amerikai-ukrán telefonos egyeztetés előzménye, hogy vasárnap meghalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziójának egyik amerikai tagja, két megfigyelő pedig megsebesült, amikor gépkocsijuk járőrözés közben aknára hajtott a luhanszki szakadárok ellenőrzése alatt álló területen.

Nem jutnak csúcstechnológiához

Kun Miklós hangsúlyozta, Tillerson arra is utalt, hogy amíg nem változik Oroszország magatartása, maradnak az ellene hozott amerikai szankciók, beviteli tilalmak. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak – és Kanadának – vannak olyan fúróberendezései, amelyek alkalmazásával Oroszország jelentősen fellendíthetné az olaj- és földgázkitermelését.

A hadiipart kiszolgáló, magasan fejlett elektronikával szintén Amerika rendelkezik, valamint azzal is károkat okoznak a kelet-európai országnak, hogy nyomásukra számos ottani nyugati befektetés elmarad – tette hozzá.

Pimaszság

Kun Miklós megjegyezte, szerinte nagy pimaszság, hogy miközben Tillerson veri az asztalt, és a korlátozások fenntartásáról beszél, addig korábbi cége, az ExxonMobil – amelynek tizenkét évig volt a vezérigazgatója – ennek épp az ellenkezőjét teszi, azt követeli az amerikai kormánytól, hogy mentsék fel a szankciók betartása alól.

A világ legnagyobb vállalatai közé tartozó energiaipari társaság ugyanis 2012-ben arra szerződött az orosz állammal, hogy olajfúrásokat végez az Arktiszon és a Fekete-tengeren, majd a kitermelés elindulása után osztoznak a rendkívüli, 500 milliárd dollárosra becsült üzlet hasznán. A megállapodás kapcsán ráadásul Vlagyimir Putyin néhány éve az adható legmagasabb orosz kitüntetést adományozta az akkor cégvezető, most amerikai külügyminiszter Tillersonnak – tette hozzá.

Kun Miklós hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a magas rangú politikus volt cége renitenskedik, úgy tűnik, az ExxonMobil nem kapja meg az óhajtott felmentést. Az elnök, Donald Trump ugyanis az utolsó pillanatban, a törvényhozási ellenzék erős tiltakozása kapcsán rájött, hogy ez nem járható út.

Már nem érdekes annyira

Kun Miklós arról is beszélt, hogy – Tillerson nyilatkozatával együtt is – Ukrajna már egy ideje kikerült a nemzetközi érdeklődés középpontjából, a kelet-európai állam „padlón van és vegetál” – fogalmazott. Az elemző szerint az ukrajnai rendezési kísérletekben résztvevő európai hatalmak – a választásokra készülő Németország és az éppen választásokat bonyolító Franciaország – vezetőinek figyelmét most főleg a belpolitikájuk köti le. Ha pedig a határaikon túl tekintenek, akkor inkább Szíriával, mint Ukrajnával foglalkoznak – véli az elemző.