Ukrajnát a belső konfliktusai is távol tartják az EU-tól

A rendezetlen jogi státuszú területek mellett Ukrajnát a saját belső feszültségei is távol tartják az Európai Uniótól, ez utóbbiak közé tartoznak az ukrán sajtóban az utóbbi hónapokban megjelent, szervezettnek tűnő magyarellenes megnyilatkozások – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Az Ukrajna-szakértőt a csütörtökön zárult kétnapos, Kijevben tartott Ukrajna-EU-csúcstalálkozóval kapcsolatban kérdezték. Emlékeztetett arra, hogy a gyakorlatilag Oroszországhoz csatolt Krím félsziget és a 2014 óta fegyveres konfliktusokkal terhelt két keleti megye mellett a Moldovával határos Transznisztria is rendezetlen jogi státuszú terület.

Fedinec Csilla hosszú távon teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy Oroszország kivonuljon a Krímből, és ez lehetetlenné teszi Ukrajna NATO-tagságát, hiszen az észak-atlanti szövetség tagja csak olyan ország lehet, amelynek a területén nem állomásozik idegen hadsereg.

A csúcstalálkozón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azonban nem a külső, hanem a belső konfliktusokra figyelmeztette Ukrajnát, emlékeztetve a „demokratikus játékszabályokra”, vagyis a vélemények sokszínűségének és a közös megoldásokra törekvésnek a fontosságára – hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette, részben ezek a belső feszültségek voltak az okai annak is, hogy a csúcstalálkozó záródokumentum-aláírás nélkül ért véget: Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy belevegyék az EU-tagságnak valamilyen konkrétumát, az uniós partnerek azonban az antidemokratikus jelenségek miatt ebbe nem egyeztek bele.

Kitért arra: az egyik ilyen jelenség, hogy az utóbbi hónapokban az ukrajnai hírek kilenc százaléka az írott és az elektronikus médiában „magyar fenyegetésről” és szeparatizmusról szól. A sajtóban Ukrajna belső egységének szétzilálására tesznek utalásokat, mondván, Kárpátalja az egyetlen olyan vidék, amelyik nem akar kellőképpen integrálódni.

Ennek hátterében az áll – magyarázta a szakértő -, hogy a területi konfliktusok miatt jelenleg Kárpátalján kívül a többi nemzetiségi vidék gyakorlatilag nem tartozik Ukrajnához, „így a látható politikai érdekérvényesítéssel rendelkező kisebbségek közül egyedül a magyarok maradtak a színen”. Emellett, mivel a kelet-ukrajnai megyékben az orosz kisebbség oroszországi támogatásával kezdődött a konfliktus, a magyar kormány kárpátaljai gazdasági és oktatási fejlesztési hozzájárulásait is hol pozitív, hol negatív színben tüntetik fel.

A sajtóban megjelenő, magyarokkal szembeni éles kijelentések 99 százalékának semmiféle alapja nincs sem belpolitikai, sem külpolitikai vonatkozásban, mégis a politika „magas szintjén” is jelen van ez a szervezettnek tűnő hangulatkeltés – mondta Fedinec Csilla. Hozzátette, ez rendkívül riasztó jelenség, amelyre Magyarországnak jobban oda kellene figyelnie.