Visszatáncolás az ukránhoz?

Befejeződött az új nyelvtörvény, Az állami nyelvpolitika alapjairól utólagos tökéletesítése, vagy amint egyesek fogalmaznak: „finomítása”.

A munkacsoport, amelyet maga Viktor Janukovics államfő hozott létre e célból mindjárt azután, hogy augusztus elején aláírta a sok vitát kiváltó jogszabályt, múlt pénteken egyeztetett a törvényben végrehajtani javasolt módosításokról, illetve az ukrán nyelv fejlesztésére kidolgozott állami programról. A Kommerszant Ukraina napilap birtokába jutott szövegtervezet értelmében a nyelvtörvény módosításával az

ukrán nyelvet szinte a korábbiaknál is több jog illetné meg, az államnyelven sugárzott produkciók részesedését az országos tévé- és rádiócsatornák műsoridejében 75 százalékban állapítanák meg.

A munkacsoport által kidolgozott új törvénytervezet 17 regionális nyelvet sorol fel, köztük a magyart is. Ezek a kisebbségi nyelvek állami támogatásban részesülhetnének, de csak abban az esetben, ha egy meghatározott területen legalább a lakosság 30 százaléka az adott kisebbségi nyelvet beszéli. Mint emlékezetes, a jelenleg érvényes nyelvtörvény értelmében egy kisebbség nyelve azokban a régiókban minősül regionálisnak, ahol a lakosságnak legalább 10 százaléka beszéli azt.

A javasolt új szabályozás értelmében a regionális nyelvvé nyilvánítás kezdeményezéséhez a helyi közösség legalább 30 százalékának aláírását kellene összegyűjteni, aminek az alapján a helyi önkormányzat kérheti a megyei tanácsot, nyújtson be petíciót a Legfelsőbb Tanácshoz „a regionális nyelv, avagy a nemzeti kisebbség nyelvének támogatására vagy védelmére”. A megyei tanácsnak 30 napon belül kell ezzel a petícióval a parlamenthez fordulnia, amely „törvényt fogad el a regionális nyelv vagy nemzeti kisebbség nyelvének támogatásáról és védelméről egy falu, község, vagy város territoriális közösségének határai között”. Amennyiben egy meghatározott területen regionális státust biztosítanak egy nyelvnek, azt ott az államnyelvvel, vagyis az ukránnal párhuzamosan használhatnák az új elképzelések szerint.

Ilja Levitasz, a Nemzetiségi Közösségek Tanácsának elnöke szerint a 30 százalékos kvóta nem szolgálja a nemzetiségi kisebbségek érdekeit. „A már elfogadott törvény értelmében a 10 százalékot elérhették egyes területeken a krími tatárok, a magyarok, a bolgárok, a moldávok, a románok, az oroszok. Az adott módosítások elfogadása esetén az egyes déli és keleti régiókban élő oroszokon kívül senki sem lesz képes megtenni ezt” – idézi a politikust a Kommerszant Ukraina.

A jelenleg hatályos jogszabály kidolgozói szerint a munkacsoport túllépte hatáskörét, amikor gyakorlatilag egy tökéletesen új törvénytervezetet dolgozott ki, amely elfogadása esetén „polgárháborúhoz vezethet”. A munkacsoport tagjainak többsége azonban végül támogatta ezt a tervezetet, amely így a szöveg véglegesítése után Viktor Janukovics elé kerül. Mint emlékezetes, a munkacsoport létrehozásakor, augusztusban az elnök azt ígérte, hogy a parlament még szeptemberben elfogadja a nyelvtörvény módosítását, most már azonban világos, hogy a jogszabály új tervezetéről az október 28-án megválasztandó Legfelsőbb Tanács dönt majd.

Ugyancsak „érdekes” a kárpátaljai magyarság szempontjából a munkacsoport által kidolgozott másik dokumentum, amely az ukrán nyelv fejlesztését és funkcionálását, alkalmazását hivatott szolgálni. A tervezett intézkedések ismertetése helyett itt most csupán a koncepció két sokatmondó sajátosságára hívnánk fel a figyelmet.

Az egyik, hogy szerzői szükségesnek tartják kidolgozni „a nyelvi jogszabályok betartása ellenőrzésének hathatós mechanizmusait”. E mechanizmusok mibenlétét a dokumentumtervezet nem részletezi, a munkacsoport egyik tagja a Kommerszant Ukrainának nyilatkozva azonban elmondta, hogy munkájuk során a Francia Köztársaságnak 1994-ben a francia nyelvről elfogadott törvényére támaszkodtak, amely felelősségre vonást helyez kilátásba a jogszabály megsértéséért, a büntetés a tekintélyes összegű bírságoktól egészen a hathónapos börtönbüntetésig terjedhet. Az idézett szakértő ugyan nem volt bizonyos abban, hogy Ukrajna kész volna bevezetni a büntetőjogi felelősségre vonást e területen, s inkább a bírságolás szükségességét hangsúlyozta, a honi olvasót azonban szükségtelen emlékeztetni, hogy a józan megfontolások a legritkább esetekben szokták visszatartani az ukrán honatyákat bármitől, és ez ebben az esetben akár súlyos következményekkel is járhat a kárpátaljai magyarság számára.

A másik „érdekesség”, hogy a munkacsoport javaslataival párhuzamosan mindjárt kidolgozta az ukrán nyelv fejlesztésére irányuló intézkedések finanszírozásának rendjét az állami és helyi költségvetések terhére. Ez a hozzáállás azért sokatmondó, hiszen közismert: számos önkormányzat arra hivatkozva nem alkalmazza, vagy vezette be csak részben a jelenlegi nyelvtörvénynek a regionális nyelvekre vonatkozó intézkedéseit, hogy azok finanszírozása nem biztosított…