Egy patinás magyar iskola. Az Ungvári Drugeth Gimnázium

A tanintézet sok száz éves múltra tekinthet vissza. Jogelődjét az Ung-vidék egykori meghatározó főúri famíliájából, a dél-itáliai eredetű Drugeth-családból kikerülő Drugeth György alapította meg 1613-ban, Homonnán. Majd 1646-ban az iskolaalapító fiának, Drugeth Jánosnak a végrendelete értelmében özvegye, Jakusich Anna Ungvárra telepítette át a tanintézetet, ahol háromszáz évig, három különböző épületben működött. 1895-ben a Magyar Királyi Kincstár 100 ezer aranykoronát utalt ki új otthona felépítésére, s ekkor húzták fel a ma a kémiai karnak otthont adó gimnáziumépület falait. A történelem folyamán több nagynevű személyiség oktatott tanárként az iskolában, mint például Dayka Gábor, a költő, az íróként alkotó Fülöp Árpád és Szabó Dezső, vagy a jó nevű botanikus, Lauden János. Itt tanult – többek között – Takács József, a leendő történész, Balla Pál festőművész, illetve a történelmi Északkelet-Magyarország megannyi értelmiségije. A XX. század elején Magyarország öt legjobb állami iskolája között tartották számon a Drugeth Gimnáziumot. Ám jött 1944, s a szovjethatalom bezárta az oktatási intézményt. Két évig egyetlen magyar tannyelvű iskola sem működött a megyeszékhelyen, míg csak 1946-ban meg nem nyitotta kapuit a Zalka Máté Középiskola, mely a rendszerváltás után felvette Dayka Gábor nevét.

„A helyi magyar társadalmi szervezetek, ismert magyar közéleti személyiségek és volt Drugeth-gimnazisták évtizedekig tartó, állhatatos harcába került, mire sikerült elérni az intézmény újbóli megnyitását – tájékoztat Kovács Péter iskolaigazgató. 2004. szeptember 1. a Drugeth Gimnázium újkori történelmének első napja. Az induláskor 14 tapasztalt tanár kezdhette meg 110 gyermek oktatását és nevelését. A városi önkormányzat először a megyeszékhely központjában, a Petőfi tér 36. szám alatt található, elhanyagolt épületet engedte át az iskola számára. Belsejét – szülői összefogással – még az első tanévet megelőző nyáron sikerült rendbe hoznunk. S mivel a várostól lényegében csak egy üres épületet kaptunk, bútoraink többségét a Dayka Gábor Középiskola adta kölcsön.”

A következő két-három év folyamán viszont szinte a semmiből sikerült teremteni egy jól és eredményesen működő oktatási intézményt, amiben nagy szerepet játszottak a magyar társadalmi szervezetek, magyarországi magánszemélyek, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, a Meló Diák Taneszközcentrum, a Dorcas Segélyszervezet, s anyaországi pályázatok megnyerésével is sikerült javítani az iskola helyzetét. A 2006-2007-es tanévben már 159 főre nőtt a diáklétszám, nyilvánvalóvá vált, hogy a gimnázium kinövi otthonát, ezért épületcserére került sor a Dayka Gábor Középiskola és a Drugeth Gimnázium között. A gimnázium átadta addigi otthonát, hogy a középiskola használja fel azt a saját céljaira, cserében pedig megszerezte az addig a középiskola alsó osztályainak otthont adó épületet a Hrusevszkij u. 39/A szám alatt, s ma is itt működik. Az Ungvári Városi Tanács segítségével, a Szülőföld Alap által kiírt pályázat megnyerésével és szülői hozzájárulással sikerült felújítani az épület elavult fűtési rendszerét, s a városi önkormányzat támogatásával – részlegesen – a vízvezetékrendszert is újra cserélték. Bútorszállítmányt kaptak a Dorcastól, Magyarország Ungvári Főkonzulátusától és a városi tanácstól. A főkonzulátus munkatársainak adományából kicserélték az épület kerítését, feljavították a második emelet vízellátását, s kialakítottak egy kisebb sportpályát. Majd kárpátaljai magyar vállalkozók és egy Budapesten élő volt drugethes diák támogatásával egy újabb sportpályát létesítettek az előző mellett. 2012 őszén pedig a Keleti Partnerség Program keretében újra cserélték a gimnázium minden nyílászáróját, és befejezték a fűtési rendszer felújítását.

„Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium adományaként teljesen berendezett informatika szaktanteremhez jutottunk – magyarázza beszélgetőtársam. – Új padlózatot kapott a földszinti folyosó. Majd tovább javult a technikai felszereltségünk, előbb egy, később még két digitalizáló táblával, fizika szaktanteremmel, újabb számítógépekkel, nyomtatókkal gazdagodtunk. Megnyithattuk könyvtárunkat és olvasótermünket, ahol a könyveken kívül rengeteg hasznos ismeretanyagot tárolunk CD-ken, DVD lemezeken és videokazettákon. Köszönet illeti mindezért az Illyés Közalapítványt, a Szülőföld Alapot, a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítványt, a Meló Diák Taneszközcentrumot, a Magyar Lábtoll-labda Szövetséget, a helyi magyar vállalkozókat, valamint Magyarország Ungvári Főkonzulátusát.”

Diákjaik a 2005-2006-os tanévtől vesznek részt a városi és a megyei tantárgyi vetélkedőkön, mivel akkora lettek nyolcadik osztályos tanulóik, akik már elindulhatnak ezeken a versenyeken. Növendékeik évente 12-13 állami tantárgyi vetélkedőn mutatják meg, mit tudnak, s minden tanévben jól szerepelnek. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett tanulmányi versenyeken pedig legtöbbször a Drugeth Gimnázium, valamint a Beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium diákjai lépnek fel a képzeletbeli „dobogó” különböző fokaira. A városi tantárgyi vetélkedők alapján évek óta Ungvár harmadik-negyedik legjobb tanintézménye közé sorolják a magyar gimnáziumot, ami nagy szó abban a városban, ahol 23 iskola, köztük két ukrán tannyelvű gimnázium és három líceum működik.

Az első ballagók a 2009-2010-es tanév végén intettek búcsút alma materüknek. A húsz végzős diák közül 18-an egyetemeken, főiskolákon folytatják (lassan már be is fejezik) tanulmányaikat, 15-en Ukrajnában, pedig ehhez sikeresen le kellett küzdeniük a független vizsgaközpontokban való tesztelés által jelentett akadályt, ráadásul ketten kijevi főiskolákra jutottak be. Hárman pedig Magyarországon folytatták tanulmányaikat. S azóta is a végzősök túlnyomó többsége továbbtanul.

„A végzőseink által választott szakirányok igen széles skálán mozognak – tájékoztat Kovács Péter. – Lesz közöttük orvos, mérnök, tanár, informatikus, jogász, pénzügyi szakember. Külön öröm, hogy zömük idehaza képzeli el a jövőjét. Hisz’ a tapasztalat, sajnos, azt mutatja, hogy a diplomájukat külföldön megszerzett fiatalok közül szinte senki sem tér vissza szülőföldünkre, hogy az általa elsajátított tudást itthon kamatoztassa. Így ők – legyenek bármilyen jól képzett szakemberek – elvesznek a kárpátaljai magyarság számára. Intézményünk egyik fő célja, hogy megpróbálja itthon tartani azokat a tehetséges fiatalokat, akik nálunk végeznek, mert megítélésünk szerint ők lehetnek, és remélhetőleg hamarosan lesznek is nemzetrészünk fennmaradásának, méghozzá minőségi megmaradásának zálogai.”

Mivel a Drugeth Gimnázium újbóli megnyitása szinte egybeesett az ungvári magyar katonai temető felavatásával, elhatározták, hogy az oktatási intézmény védnökséget vállal a hadisírok fölött. Így a tanári kar és a diákság évente kétszer, tavasszal és ősszel néhány délutánját – az ungvári főkonzulátus munkatársaival együtt – a csaknem kétszáz első és második világháborús magyar katonasír gondozására áldozza.

Tanévenként legalább negyven rendezvényt bonyolítanak le az iskolában, amelyek közül a tanintézet vezetősége azokat tartja a legfontosabbaknak, melyek erősítik a gyermekek nemzeti öntudatát, s hozzájárulnak hagyományaink ápolásához. Így – többek között – megemlékeznek az 1848 -1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, október 6-ról, az 1956-os forradalomról. Megrendezik a Himnusz-mondó, a Szózat-mondó, a Nemzeti dal-mondó, a balladamondó versenyt. Vers- és prózamondó versenyt tartanak kortárs kárpátaljai szerzők műveiből. Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg a magyar kultúra napjáról. Hímes tojás festő versenyt bonyolítanak le, minden karácsony előtt kisdiák avató ünnepséget szerveznek, melyeken az 1940-es évek drugethes gimnazistái az iskola címerével ellátott nyakkendőt kötnek az elsős kis nebulók nyakába, s emellett farsangi álarcos bált is tartanak.

Honismereti autóbusz-kirándulásokat szerveznek, felkeresve vidékünk megannyi nevezetességét. 2010 decemberében 14 főnyi gyermekcsoportot sikerült elutaztatniuk Magyarországra, a Parlamenti Gyermekkarácsony c. budapesti rendezvénysorozatra. A meghívót az országgyűlés elnökétől kapták, az utazást pedig a Magyarországi Gyermekmentő Szolgálat és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa szervezte meg. Majd 2011 májusában 16 jól tanuló, de hátrányos helyzetű diákjuk vehetett részt a Magyarországi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett Városligeti Gyermeknapon…

„Megújult tanintézetünk fő célja, hogy elitképzést biztosítsunk az ungvári és a megyeszékhely vonzáskörzetében élő tehetséges diákok számára” – fejti ki az iskolaigazgató. Kívánom: sikerüljön!