Ima, munka – eredmény - Kárpátalja.ma

2003 szeptemberében Karácsfalván nyitotta meg kapuit Kárpátalja első és egyetlen görögkatolikus líceuma. Az intézmény, amely nevében Karácsfalva szülötte, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye egykori püspöke, Sztojka Sándor számára állít emléket, megalakulása óta hosszú, de számos eredménnyel járó utat tett meg.

Mindezek egy álommal kezdődtek a 25 ezres kárpátaljai görögkatolikusság számára oly fontos intézményben. A líceum pedig nap mint nap bebizonyítja, hogy jelmondata – „Több, mint iskola!” – mind az oktatás, mind a vallási nevelés kapcsán helytálló. Mára pedig sokak örömére újabb álmok megvalósulása zajlik – lépésről lépésre, tégláról téglára. A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum múltjáról, jelenéről és jövőjéről Tóth Jenővel, az intézmény vezetőjével beszélgettem.

– A líceum létrehozásának indítórugója Orosz István atya volt. Tőle származott az ötlet, s szinte már legendává vált nálunk, hogy hogyan. Történt ugyanis, hogy részt vett egy hivatalos rendezvényen, és felfigyelt néhány diákra, akik késsel és villával ettek. Kiderült róluk, hogy a Péterfalvai Református Líceum diákjai, s állítólag ekkor fogalmazódott meg benne, hogy a mi egyházunknak is lehetne egy ilyen, több szempontból is fontos intézménye. Ő, továbbá Marosi István atya és az egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének néhány papja a kezdeményezés mellé állt, s ekkor kezdődtek megkeresések a magyar állam, illetve itteni állami szervek felé. 2001-ben kezdődött meg az építkezés.
– Nem „csak” egy egyházi oktatási intézmény létrehozása volt a cél…
– A kárpátaljai magyar görögkatolikus ifjúságot szerették volna az alapítók felkarolni, tanítani, nevelni, és helyben, Kárpátalján marasztalni. A líceum első két éve a folyamatosan zajló építkezések ellenére is viszonylag könnyen telt. Később aztán a nehéz anyagi helyzet miatt mindennapi gonddá vált a fennmaradás. Az ukrán állam ugyanis később teljesen kivonult mögülünk, mindenféle támogatást megvont tőlünk. A tanárok fizetésére, a diákok nevelésére, oktatására, étkeztetésére is a líceum vezetőségének kellett előteremtenie a szükséges anyagiakat. Magyarország volt az egyetlen, aki segíthetett, és segített is. Tulajdonképpen 2011-ben volt az első olyan évünk, amikor már előre tudtuk, hogy miből tudunk gazdálkodni. A helyzetünk aztán folyamatosan javult. Korábban szinte minden energiánk az intézmény fenntartására összpontosult, így a szükséges dolgokon kívül nem igazán volt sem lelki, sem fizikai és szellemi erőnk semmi másra, mert, mondhatni állandóan a mindennapi betevő falat előteremtésével kellett foglalkoznunk. Amikor pedig már nem ez volt a legfontosabb kérdés, már nemcsak a fenntartás, hanem a fejlődés, fejlesztés terén is elkezdhettünk gondolkodni. Ennek, illetve a tanári gárda megújulásának, s némi arculatváltásnak köszönhetően látható változások zajlottak az intézményben, ez pedig a diáklétszám emelkedésében is meglátszott. A 2014/15-ös tanévnek 76 diákunk kezdett neki, úgy, hogy ha minden jelentkezőt felveszünk, akkor összesen 96-an lettünk volna. A kollégiumunk viszont csak 74 férőhelyes, s némileg már így is túlzsúfolt. Hála Istennek, bőven vannak tehát jelentkezők, nagyon örülünk annak, hogy érezhetően szeretik a diákok az intézményünket. Mi pedig igyekszünk is mindent megtenni azért, hogy a fiatalok vonzónak találják az iskolát, s ennek mentén fejlődünk is.
– Ez miben látszik meg? Miket tartanak a legnagyobb eredményeknek?
– A líceum hosszú ideig nem igazán tudott nyitni sem a külvilág, sem más iskolák felé. Nagyon nehezen ment később ez a nyitás, de a tanárjainknak, diákjainknak köszönhetően egyre több helyen jelentünk meg, többek között különböző rendezvényeken, versenyeken. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tantárgyi vetélkedőin most már 4 éve állandóan részt vesznek a diákjaink, továbbá rendszeresen megmérettetik magukat különböző járási versenyeken, tantárgyi olimpiákon is. Ukrán és magyar nyelv olimpián is ért már el első helyezést sztojkás diák járási szinten. Tavaly a végzős diákjaink 75%-a sikeresen teljesített az emeltszintű érettségin. Ez pedig nagyon jó arány! Kiemelten odafigyelünk az ukrán nyelv oktatására, mert úgy hisszük, ha valaki magyarként itt akar boldogulni, annak meg kell tanulnia az államnyelvet, persze magyar iskolába járva. Bízunk benne, hogy emiatt is sok diák akar majd nálunk tanulni, mert ők is tudják, hogy a továbbtanulás szempontjából is szükséges az ukrán nyelv ismerete. Akik szeretnék közelebbről is megismerni intézményünket, azokat szeretettel várjuk iskolánk nyíltnapjaira. Az első ilyen alkalomra idén március 24-én kerül sor.
Ezek is fontos eredmények, de fontos előrelépésnek tartjuk például azt is, hogy sikerült rendbe tennünk az intézmény udvarát, és 8 év után sikerült befejezni a líceum külső szigetelését, amelynek köszönhetően legalább 30%-kal kevesebb gázt használunk el havi szinten. Fennállásunk óta az volt az álmunk, hogy a líceumnak legyen egy tornaterme is. 2013-ban konkrét megkeresések történtek e kapcsán, s ezek, és természetesen a sok ima meghozta az eredményt. 2014-ben kaptunk hivatalos választ Magyarország kormányától, hogy támogatják intézményünk fejlesztését. Sokat köszönhetünk Brenzovics László parlamenti képviselő úr és Bacskai József, ungvári magyar főkonzul segítségének, közbenjárásának is. Így indult el egy óriási léptékű beruházás. Ennek keretében Isten segedelmével 2016 tavaszán 3 szinten, összesen 1500 négyzetméteres területen egy 50 férőhelyes kollégiummal, egy 12×5 m nagyságú tanuszodával és egy hivatalos méretekkel rendelkező tornateremmel-kosárlabdapályával bővül az intézményünk. A munkálatok múlt év szeptemberében indultak el, és – Istennek hála – a munka úgy 2/5-ét már magunk mögött tudhatjuk. A bővítés nemcsak az iskolánknak és a diákjainknak fontos, hanem a kárpátaljai magyar görögkatolikusságnak is. Huszonötezren vagyunk, de, sajnos, nincs egyetlen olyan közösségi tér sem, ahol akár több százan is összegyűlhetnénk, és ami a miénk. Ha az építkezés befejeződik, akkor lesz egy olyan helye a kárpátaljai görögkatolikusoknak, ahol mindig hazavárják őket. A helyiség az egyházi rendezvényeken kívül sportrendezvények megszervezésére és lebonyolítására is alkalmas lenne.
– Egy ekkora bővítés nyilván sok új lehetőséggel kecsegtet.
– Legfőképpen a létszámbővülésben mutatkozhatnak majd meg ezek a lehetőségek. Bízunk benne, hogy a munkálatok befejezése utáni tanévet már 120-125 diákkal kezdhetjük el. Természetesen lesz majd úszásoktatás is. Óriási előnyt jelent majd mindez a görögkatolikus egyház számára is, hisz lesz egy saját közösségi terünk. Emellett pedig a régiónak, s főleg a Nagyszőlősi járásnak is fontos ez a beruházás, hiszen ilyen tornaterme, közösségi tere egyetlen intézménynek sincs errefelé. Itt akár hivatalos sportversenyeket is meg lehet majd szervezni.
Egyébként szorosan együttműködünk különböző szervezetekkel is. A saját rendezvényeink alkalmával is sok előadó, többek között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több tanára is ellátogatott már hozzánk egy-egy előadás erejéig, mindezek mellett pedig számos alkalommal adott már otthont a líceum a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet és az egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének több rendezvénye számára. Emellett szívesen együtt működünk a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséggel, a Szent Márton Egyesülettel is, amelyek számos alkalommal tartották nálunk valamilyen rendezvényüket. Főként lelkigyakorlatoknak, ifjúsági- és sportprogramoknak adunk otthont, de a helyi kulturális rendezvények elől sem zárkózunk el.
A továbbiakban is abban reménykedünk, azért dolgozunk és azért imádkozunk, hogy a munkálatok időben befejeződjenek, s hogy számos szép eredmény születhessen intézményünk falai között.

Espán Rita