Megtört a jég… Ukrajna kész engedni az oktatási törvényből?

Közel kétórás megbeszélést folytattak a kárpátaljai magyar érdekképviselet vezetői az ukrán oktatási miniszterrel és szakmai testületének tagjaival június 5-én Kijevben.

A kárpátaljai delegációt Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), valamint Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselte. A KMPSZ színeiben jelen volt még Szilágyi Lajos, a szövetség beregszászi járási elnöke, valamint Kántor József, a Nagydobronyi Középiskola igazgatója.

– Mivel majd két órát szántak ránk, lehetőségünk volt, hogy minden, a kárpátaljai magyar oktatást érintő kérdésről beszéljünk, és nyílt vitát folytassunk – nyilatkozta a megbeszélést követően a Kárpátalja.má-nak Orosz Ildikó. – Talán kijelenthetjük, hogy megtört a jég: elmozdultunk a nulla pontról, bár nem sikerült mindenben konszenzusra jutnunk. Ugyanakkor a miniszterasszony – noha nem rajta múlik, hisz a parlamentnek kell megszavaznia – támogatja az oktatási törvény életbe léptetésének prolongálását. Ezalatt az időszak alatt tárgyalhatunk, vitázhatunk a közoktatási és egyéb törvényekről.

A KMPSZ elnöke a megbeszélés pozitívumaként említette, hogy az ukrán fél elfogadta azt az álláspontot, miszerint az államnyelv oktatása kapcsán a magyar iskolások számára más módszertant, követelmény-, illetve minősítési rendszert kell kidolgozni, melynek életbe léptetése szintén egy hosszabb, valószínűleg ötéves periódust ölel majd fel. Megerősítették továbbá, hogy a törvény nyelvi cikkelye nem vonatkozik majd a magániskolákra, így azok a továbbiakban is maguk választhatják ki az oktatás nyelvét.

A magyar delegáció tagjai ígéretet kaptak rá, hogy az új oktatási törvény életbe léptetéséig alacsonyabb ponthatárt állapítanak meg az emelt szintű érettségin a kisebbségi tanulók számára. Kormányközi bizottságok kialakítását szorgalmazzák továbbá a törvény gyakorlati részleteinek – tanterv, követelményrendszer, stb. – kidolgozását illetően.

– Az oktatási törvény 7. cikkelyének implementálására vonatkozó munkafüzet korábban csak az ukrán nyelvre vonatkozó irányvonalakat tartalmazott – emlékeztetett Orosz Ildikó. – A kisebbségi identitás és kultúra megőrzése érdekében a minisztériumi munkacsoport külön fejezetet nyit, melyet – ígéretük szerint – véleményezésre megküldenek a kárpátaljai magyar szakembereknek, ahogy bevonják őket a kisebbségi iskolák számára kialakított követelményrendszer kidolgozásába is. Nagyon remélem, hogy ennek az első lépésnek lesz folytatása és érdemben is meg tudunk bizonyos kérdésekben állapodni – fejtette ki.

Jelenleg tehát az ukrán parlamenten a sor, hogy döntsön arról, hajlandó-e 2023-ig kitolni az oktatási törvény nyelvi cikkelyének bevezetését.

Kárpátalja.ma