Módszertani tréning óvodapedagógusoknak

Az óvodáskorú gyermekek művészeti és esztétikai fejlesztésének feladatai

Az óvodai vizuális nevelés több mint egy nevelési terület, egy tevékenység az óvodapedagógia gyakorlatában, hiszen a gyermek kifejezésének egyik „legtitokzatosabb” része, ami mind a pszichológia, mind a vizuális kultúra, kommunikáció területéről vet föl kérdéseket, ad válaszokat.

A tavaszi módszertani napok rendezvénysorozat záró, hetedik állomásán – 2023. május 5-én – a kárpátaljai magyar óvodapedagógusok ezekre a kérdésekre keresték a választ egy gyakorlati-módszertani szeminárium/tréning keretén belül a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata szervezésében. Az eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont.

Az óvodai ábrázoló- és alkotótevékenység minden nap és a nap minden szakában jelen van az óvodai életben. Folyamatosan vizuális ingerek hatnak a gyermekekre, így fontos óvónői feladat az esztétikus és ingergazdag környezet megteremtése, melyben közreműködnek a gyermekek is. Az ábrázolás eszközei és anyagai állandóak, a gyermek által elérhetőek, és bármikor elővehető helyen vannak. Az óvodapedagógus feladata: felkelteni az anyagokkal, eszközökkel való tevékenység vágyát, megismertetni a gyerekeket sokféle technikával, munkafogással, sikerélményen keresztül elvezetni a gyermeket az alkotás öröméhez.

A gyermek minden alkotása személyes jellegű, sok információt hordoz a saját belső világáról: kivetíti érzelmeit, vágyait, félelmét, örömét, utalhat élmény- és fantáziavilágára.

A gyerekek szívesen és sokszor végeznek ábrázoló és alkotó tevékenységeket. E tevékenységek közben biztosítják az óvodapedagógusok az anyagokat, eszközöket, bemutatják a munkafogásokat, segítik szükség szerint azok tökéletesedését; hagyják kibontakozni a gyermek fantáziáját, alkotási vágyát; témajavaslatokkal teszik változatossá az ábrázoló tevékenységet.

A szakmai rendezvényen résztvevő 15 óvodapedagógust Popovics Elza, a beregszászi tagozat módszerésze köszöntötte, majd a módszertani szeminárium első részében a résztvevők a fentiek tükrében mesterkurzuson vehettek részt Kovács Gyöngyi (tanár, II. RFKMF Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék) irányításával Műelemzés és műértővé/befogadóvá történő nevelés lehetőségei témakörben.

Az elméleti és gyakorlati foglalkozás után Miért jó neked, hogy kreatív vagy elnevezésű kreativitásfejlesztő tréningre került sor Gavriljuk Ilona (tanár, II. RFKMF Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék) vezetésével.

A kreatív szó jelentése: alkotó gondolkodás, leleményes, ötletes, alkotóképes, valami újat alkotni képes. Tágabb értelemben a problémamegoldó gondolkodás is kimeríti a „kreatív” fogalmát. A kreativitás szó eredete a latin „creare” szó, amelynek jelentése: szülni, nemzeni, alkotni, teremteni. A kreativitás merészséget jelent, hiszen minden új bizonytalan, szokatlan.

A gyerekek óvodás- és kisgyerekkorban a kreativitás páratlanul magas szintjét érik el. A kisgyerekkori kreativitás egyik legfontosabb terepe a művészi kifejezésmódok gyakorlása, azaz a rajz, a gyurmázás, a zene, a tánc, a versek, a színház.

Próbáljunk rajzolás, gyurmázás során ne sablont használni, vagy valamit lemásolni. Hagyjuk, hagy szárnyaljon gyermekünk képzelete, valósítsa meg azt, amit ő elképzelt. Próbáljunk ne beleszólni, kerüljük a „ne így csináld”, „ez nem ilyen színű”, „ez a valóságban nem ilyen” kifejezéseket.

Egy feladat vagy probléma megoldása során tanítsuk meg gyermekünknek, hogy nem csak egyfajta megoldás létezik, próbáljunk új utakat keresni, megtanítani, hogy „lépjen ki határaiból”.

A kreatív tevékenységek alkalmasak arra, hogy megmozgassák a fantáziát, felkeltsék a probléma iránti érzékenységet, és előhívják a problémakezelés rugalmasságát. Mivel a kreativitást könnyen átvihetjük egyik területről a másikra (például a művészetről a tudományba), így a kisgyermekkori kreatív tevékenység tapasztalatai igen messzire vezethetnek.

A népi játékokat sajnos sokan tekintik a hagyomány poros, elavult, ma már használhatatlan részének, amelyet csak a hagyományőrzés iránti lelkesedésből őriznek néhányan. Pedig ez nem így van: a népi játék ma is lehetőségeket nyújt az óvodás és iskolás gyerekek fejlesztésére, csak kevesen ismerik a játékanyagot és a lehetőségeket is.

Az óvodai nevelés folyamatában minden időszakra, minden témában fellelhető egy mondóka, egy versike, egy körjáték, egy kiszámoló vagy páros forgó, fogócska, futó játék. Olyan széles és bő a magyar népi játékok tárháza, hogy mindent összeírni sem lehet.

A módszertani nap egyik központi kérdése, hogy miként válasszunk népi játékokat, mondókákat, dalokat a népmesékhez. Ebből mutatott néhány példát a résztvevőknek A mozgáskultúra és népi gyermekjátékok, táncok az óvodában címmel Szilágyi Gabriella (tanár, Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti iskola).

Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata