Nemzetközi akkreditációs tanúsítványt kapott a Rákóczi-főiskola

Néhány nappal ezelőtt adta át Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke Orosz Ildikó elnöknek és Csernicskó István rektornak azt a hivatalos dokumentumot, amely igazolja, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola akkreditált felsőoktatási intézmény. Csernicskó Istvánt, a főiskola rektorát kérdezték ennek jelentőségéről.

− Kezdjük azzal, mit jelent az, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola intézményi akkreditáción esett át? Mi az intézményi akkreditáció?

− Az intézményi akkreditáció a felsőoktatási intézmények vonatkozásában egy olyan külső értékelés, amely azt állapítja meg, hogy az adott egyetemen vagy főiskolán megfelelőek-e, jól működnek-e a belső minőségbiztosítási eljárások. Magyarán egy ilyen eljárás során az erre felhatalmazott hatóság, testület, intézmény vagy ügynökség felméri, hogy a vizsgált felsőoktatási intézmény mindent megtesz-e annak érdekében, hogy az ott folyó tevékenység a lehető legmagasabb színvonalú legyen, illetve hogy az egyetem, főiskola működése megfelel-e a nemzetközi, jelen esetben az európai felsőoktatással szemben támasztott minőségi elvárásoknak és követelményeknek.

− A főiskola a MAB-tól vehette át az akkreditációs tanúsítványt. Miért éppen a MAB végezte el az intézmény értékelését?

− A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (vagyis a MAB) a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független szakmai testület, amely szakértőként működik közre a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos minősítési és értékelési eljárásokban. Ukrajna Kormányának 2019. június 10-én kiadott 554-p. számú határozata értelmében a Hungarian Accreditation Committee, vagyis a MAB jogosult arra, hogy Ukrajnában működő felsőoktatási intézményeket is értékeljen és minősítsen. Magyarország az Európai Unió tagja, és a magyar felsőoktatási intézmények kétségkívül magasabban jegyzettek a nemzetközi egyetemi rangsorokban, mint az ukrajnai egyetemek (erről akár meg lehet győződni itt), mi pedig a magasabb nívót képviselőkhöz szeretnénk felzárkózni. A MAB a magyarországi egyetemek színvonalához szokott, és az EU-s szempontok és követelmények szerint végzi az értékelést. Mindezek alapján kézenfekvőnek tűnt számunkra, hogy a MAB-bal kössünk szerződést a főiskola külső minősítésének elvégzésére.

− Milyen szempontok alapján értékelték a főiskolát?

− Az európai felsőoktatás általánosan elfogadott minőségi standardok szerint működik. Ezek alapja az angolul „Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area” címmel ismert, magyarul „Az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosításának standardjai és irányelvei” címen emlegetett dokumentum, amelyet Ukrajnában „Стандарти і рекомендації щодо забезпечення якості в Європейському просторі вищої освіти” megnevezéssel ismernek. Valójában az egyetemi szférában mindenki csak ESG-ként hivatkozik erre a nemzetközi dokumentumra. Az intézményi akkreditáció, de az egyes képzési programok minősítése során is az ESG-ben megfogalmazott minőségi kritériumok alkalmazását, működését értékelik. Nálunk is az ESG volt a viszonyítási pont.

− Mit jelent konkrétan a főiskola számára az, hogy a kiadott tanúsítvány értelmében az intézmény akkreditált?

− A kiadott dokumentum azt tanúsítja, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folyó oktatási, kutatási és egyéb tevékenység megfelel az ESG-ben foglalt európai standardoknak, a főiskola belső minőségbiztosítási rendszere, ennek működése kompatibilis az európai felsőoktatási szereplőkkel szemben támasztott minőségi követelményekkel.

− Az intézményi akkreditáció tehát a minőség igazolása?

− Bizonyos szempontból igen. Meggyőződésem, hogy önmagában az, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény Ukrajnában, amely rendelkezik egy EU-s tagállam független szakmai testülete által kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal, jelzi ennek a minősítésnek a jelentőségét. Számunkra azért is fontos volt ennek a külső minőségellenőrzési eljárásnak a lefolytatása, hogy lemérjük, hol tartunk. Szerettük volna tudni, hogy az a munka, amit a főiskola csapata elvégzett az intézmény alapítása óta eltelt több, mint 25 év alatt, az vajon megüti-e az európai mércét. Nos, kiderült, hogy igen: megfelelünk az ESG-ben megfogalmazott minőségi követelményeknek, az európai felsőoktatási térség integráns részei vagyunk.

− De van-e ennek bármilyen gyakorlati haszna a főiskola számára? Ukrajna elismeri ezt az okmányt?

− E tekintetben nagyon érdekes a helyzet. Az ukrán felsőoktatási törvény 25¹. cikke ismeri az intézményi akkreditáció fogalmát, a 25. cikk 8. bekezdése azonban csak az egyes képzési programok esetében fogadja el a külföldi minőségbiztosítási tanúsítványokat, egész intézmények értékelése esetében egyelőre nem. Ukrajna tehát elismeri azt, ha egy-egy szakot, képzési programot akkreditálnak külföldi szakértők (erről az ukrajnai felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökség honlapján elhelyezett határozatok is tanúskodnak), ám a külföldi intézményi akkreditációt nem fogadják el.

− Mi ennek az oka?

− Nyilván nem tudok biztosat mondani, de az európai integrációt célul kitűző Ukrajnának ezt a magatartását nagy valószínűséggel az magyarázza, hogy az intézményi akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény jogot kap arra, hogy saját hatáskörben, tehát az állami hatóságok kihagyásával, belső eljárás keretében minősítse, vagyis akkreditálja a saját képzési programjait. A nemzetközi intézményi akkreditáció elfogadása így egyrészt azt jelentené, hogy az állam jórészt elveszíti a közvetlen kontrollt az egyetemek szakmai működése felett, másrészt hatalmas bevételékieséssel járna az állam számára, hiszen egyetlen képzési program akkreditálásának hivatalos díja csaknem annyiba kerül Ukrajnában, mint amennyit a főiskola az egész intézmény minőségbiztosítási értékeléséért fizetett egy EU-s tagállam erre felhatalmazott ügynökségének. Ukrajna annak ellenére sem ismeri el a külföldi intézményi akkreditációt, hogy az európai felsőoktatás külső minősítési rendszere egyértelműen afelé halad, hogy az egyes képzési programok minősítéséről áttérnek az intézményi értékelésekre. Könnyű belátni, miért ez az irány. Attól még, hogy egy-egy szak vagy képzési program esetében sikerül egy egyetemnek, főiskolának biztosítania a megfelelő minőséget, korántsem biztos, hogy intézményi szinten valóban elkötelezettek a minőség terén. Ha azonban Ukrajna valóban komolyan veszi az európai integrációt, nem fogja tudni kivonni magát az európai felsőoktatatásban elfogadott minőségbiztosítási szempontok és eljárások alól.

− Eszerint a főiskola intézményakkreditációs tanúsítványa Ukrajnában nem sokat ér a gyakorlatban?

− Ez nem teljesen igaz. A tanúsítvány azt igazolja, hogy a főiskola belső minőségbiztosítási rendszere megfelel azoknak a szempontoknak és követelményeknek, amelyeket az ESG támaszt nemcsak az Európai Unió, hanem egyben az ukrajnai felsőoktatási intézményekkel szemben is. Mindez azt jelenti, hogy a MAB által kiadott tanúsítvány az ukrajnai hatóságok felé is azt igazolja, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán minőségi munka folyik, ez pedig szakmailag egyértelműen megerősíti az intézményünket, megszilárdítja a szakmai pozícióinkat. Ukrajnában alig van olyan egyetem vagy főiskola, amely legalább ukrajnai intézményakkreditációval rendelkezne, a főiskola pedig az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény az országban, amely egy EU-s tagállam megfelelően minősített, nemzetközileg elismert ügynöksége által kiállított intézményi akkreditációjával bír. Ez azért mégiscsak valami.

− Akkor most már nem maradt más, mint hátradőlni, és élvezni, hogy ilyen kitűnő eredményt ért el a főiskola?

− Dehogy! A minőséget rendszerese időközönként igazolni kell. A mi akkreditációs tanúsítványunk például 2027 ápriliságig érvényes, s akkor ismét megvizsgálják, hogy megtartottuk-e a színvonalat, illetve léptünk-e előre. A minőség korántsem állandó, sokat kell tennünk azért, hogy fenntartsuk, és még többet azért, hogy tovább haladjunk előre.

Forrás: Rákóczi-főiskola