PhD-fokozatok nyomában: fókuszban a minőség és a perspektivikus pályaív

A fokozatot szerzett PhD-hallgatók nyomon követésének módszertanáról, a nyomon követés eredményeinek tanulságairól és tudománypolitikai hasznosításáról tartott tudományos eszmecserét az MTA, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) és az Országos Doktori Tanács (ODT).

A résztvevők megvitatták a PhD-képzés minőségi megújításának feltételeit és lehetőségeit.

Pálinkás József, az MTA elnöke vitaindító megnyitójában – az április 6-án megrendezett 11. Bolyai Műhelykonferencia tanulságaira is utalva – megerősítette: a hazai PhD-képzés minőségi megújításához elengedhetetlen a képzés struktúrájának és színvonalának, valamint a megszerzett PhD-fokozatok tudományos értékének kritikus felülvizsgálata.

A hatékony posztdoktori rendszer magyarországi kiépítése kapcsán az MTA elnöke a PhD-fokozat megszerzését követő kettő-öt évnek és a perspektivikus pályaív tudatos építésének a jelentőségét emelte ki. Példaként említette, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításának újabb elemeként az MTA idén első alkalommal meghirdette a Posztdoktori Kutatói Pályázatot, amellyel az egyik legfontosabb kutatói pályaszakasz eredményességét kívánja támogatni kutatóközpontjaiban, kutatóintézeteiben, valamint a magyarországi egyetemeken alakult kutatócsoportjaiban. A kutatócsoportok versenyképességét erősítő pályázaton körülbelül ötvenen nyerhetnek el kétéves időszakra havi bruttó 300 ezer forintos juttatással járó posztdoktori állást az MTA kutatóintézeteiben, a Lendület-kutatócsoportokban és az egyetemeken működő támogatott akadémiai kutatócsoportokban.

Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, a MAB elnöke a doktori túlképzésre utalva rámutatott, hogy a reálisnak mondható 100 helyett jelenleg mintegy 70-nel több, 170 doktori iskola működik Magyarországon. A képzések minőségéről szólva pedig emlékeztetett rá, hogy a 2011. évi felsőoktatási törvényben, illetve a doktori kormányrendeletben megfogalmazottak szerint jelenleg felülvizsgálják a doktori iskolák által odaítélt PhD-fokozatok minőségét.

Mihály György, az MTA rendes tagja, az Országos Doktori Tanács (ODT) elnöke előadásában a doktoranduszi pálya nyomon követésének tanulságait ismertette. Elmondása szerint az ODT adatbázisa közvetlenül is alkalmas a doktori képzések színvonalának összehasonlításához szükséges statisztikai adatok kigyűjtésére (pl. nappali/levelező képzésben részt vevők aránya, a lemorzsolódás mértéke, abszolutóriumot szerzők száma).

„Rengetegen kezdik el a PhD-képzést, ám kevesen szerzik meg a tudományos fokozatot” – mutatott rá Mihály György. A sikeres kutatói pálya kulcsfontosságú elemeként említette a jó témaválasztást, a motiváltságot és a predoktori ösztöndíj jelentőségét. A lemorzsolódás okait taglalva megjegyezte: az ösztöndíj a pályakezdők átlagfizetésének felét sem éri el.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára hozzászólásában kiemelte, a szaktárca kész cselekedni a felsőoktatás és a doktori képzés minőségének javítása érdekében, továbbá hangsúlyozta az EMMI, a Magyar Tudományos Akadémia, a MAB és az ODT ez irányú együttműködésének szükségességét.