Boksziskola Beregszászban

Tigyir László beregszászi ökölvívó edző szerint: „Az ökölvívás harmonikusan fejleszti a testet, növeli a gyorsaságot, állóképességet, mozgáskoordinációt, ügyességet. Fejleszti a gyors felismerést, döntést, gondolkodást. Fegyelemre, önuralomra, bátorságra nevel, segíti az önkontroll, az önuralom, a kitartás, a küzdőképesség kifejlődését.”
Beregszászban az egykori 2. számú középiskola elhagyatott épületének legfelső emeletén, egy egykor táncteremként használt helyiségben két éve működik a városi oktatási osztály támogatásával egy boksziskola, ahol rendszeresen harminc gyerek edz Tigyir László edző szakmai irányításával. Meglátogattuk az egyik edzést, amelyen az edzővel és tanítványaival is beszélgettünk.
Tigyir László: „Fegyir Bo­biknál kezdtem bokszolni gyerekkoromban, 1983-tól. Majd Magyarországra költöztem, ahol Győrben a Gladiátor Boksz-clubban fejlesztettem tovább a tudásomat. Ott versenyzőként nem indulhattam a magyar bajnokságban, mert nem voltam magyar állampolgár, viszont gálákon gyakran ringbe léptem. Négy évvel ezelőtt jöttem haza, először a járás támogatásával kezdtem dolgozni ökölvívóedzőként, de mivel nem volt megfelelő helyiség, ahol edzhettünk volna a gyerekekkel, megkerestem Ludmila Tokart, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási Osztályának vezetőjét, aki két évvel ezelőtt felajánlotta nekünk ezt a termet ebben a 7-8 éve bezárt iskolaépületben. Kezdetben nem volt itt se villany, se felszerelés, de mára sokat sikerült javítanunk a körülményeinken. Mindenben segít nekem Kosztyantin Szinyavszkij, aki 2012 decemberében véletlenül sétált be ide, megkérdezte, hogy megnézheti-e az edzést. Megnézte, kiderült, hogy ő is veterán bokszoló. A teremben látható felszerelés fele az övé, és a gyerekek utaztatását is megszervezi, ha nem találunk más támogatót. A teljesen kezdő, 6 éves gyerekektől a junior sportolókig összesen harminc gyerek jár hozzám edzésekre rendszeresen. De felnőtt srácok is jönnek ide a terembe edzeni. Már vannak említésre érdemes eredményeink is: tavaly Rahón egy nemzetközi versenyen, ahol hét országból voltak versenyzők, felnőtt 60 kilogrammos kategóriában Smócer János elhozta a második helyet. A megyei versenyeken több első és második helyezésünk is volt már a felnőtt és a junior korosztályban is. Pénteken jöttünk haza a Lembergben megrendezett, Kotelnyikről elnevezett országos junior ökölvívó-bajnokságról. Két kárpátaljai versenyző is bejutott ott a negyeddöntőbe, ami jó eredménynek számít, egyikük az ötven kilós Bundovics István, aki itt zsákol most is. Ő két éve bokszol, többszörös megyei bajnok, még egy veresége sem volt.”
Bundovics István elmondta, hogy a legutóbbi ukrajnai junior bajnokságon sem kapott ki, csak technikai KO-val, mert a második menetben folyni kezdett az orrából a vér, ezért az orvos leállította a meccset. Eddig tíz mérkőzésen van túl. Az említetten kívül a többit megnyerte. Szeretne ukrán bajnok, majd Európa-bajnok lenni, ezért igyekszik mindent megtenni, úgy érzi, hogy Laci bácsi irányításával ez sikerülhet. Elmondta, hogy egy héten négyszer van edzése: „Hétfő, szerda csütörtök, péntek. Másfél órás egy edzés, amely általános bemelegítéssel, futással, gimnasztikával kezdődik, utána sportági bemelegítés következik. Ez az, amit árnyékboksznak neveznek. Ilyenkor képzeletbeli ellenfél ellen gyakoroljuk a különböző ütéseket, ütéskombinációkat. Majd kezdődik a szermunka: zsákolás, ugrókötelezés stb. A kesztyűzés vagy iskolázás az, amikor a bokszoló az edző kezébe ütve gyakorol. Végül jön a küzdelem. Először csak ütés-védés, a különböző ütések elleni védések gyakorlása. Versenyek előtt már edzőküzdelem van, kemény ütésekkel, megfelelő védőfelszerelésben. Végül fekvőtámaszokkal fejeződik be az edzés, ha nem érkezem, akkor otthon megcsinálom.”

A kilencéves Márton Dávid kérdésemre válaszolva elmondta: „Már több mint egy fél éve járok bokszolni, négy meccsem volt eddig, és mindet megnyertem. Pedig az egyik fiú egy évvel idősebb volt. Nagyon tetszik nekem a boksz.” Laci bácsi elmondta, hogy Dávid nagyon ügyes fiú, nagy reménye van benne. Nagyon szorgalmas, soha nem hagy ki egy edzést sem. Rocky Marciano a beceneve, a mozgása alapján ezt a becenevet kapta.
Maxim Pataki már két éve jár a sportiskolába, elmondta, hogy három győzelme volt eddig, és megyei bajnok. Neki is komoly tervei vannak a boksz terén. Ő is nagy bajnok szeretne lenni. Laci bácsi a bunyója alapján Arturo Gattinak nevezte el.
Tigyir László elmondta, hogy az idei évtől már teljes állású edzőként foglalkoztatja a város, ami nagy előrelépés a korábbi időszakhoz képest. Korábban három éven keresztül 450 hrivnyás fizetésért dolgozott. Ennek ellenére soha nem fogadott el pénzt a gyerekektől. A boksz a szegények sportja. Beregszászban mindig volt boksz, szeretné, ha továbbra is lenne, illetve igyekszik valamit visszaadni abból a figyelemből és munkából, amit első edzőjétől Fegyir Bobiktól kapott. Versenyekre való utazásaikat helyi szponzorok támogatásából tudják megoldani. Magyarországra is gyakran kapnak meghívást, de a gyerekek nagyobb részének nincs útlevele, nincs vízuma, így azokat a meghívásokat eddig vissza kellett utasítaniuk. Ugyanakkor a legfontosabb előrelépés az lenne, ha tudnának vásárolni egy ringet, más szóval szorítót. Mert vannak olyan dolgok, amit a versenyzők csak egy ringben tudnának megfelelően gyakorolni. Ráadásul akkor Beregszászban is szervezhetnének versenyeket, ezzel is népszerűsítve a sportágat a városban. „Az a baj, hogy több gyerek nagyon szegény családból jön, volt rá példa, hogy mi dobtunk össze nekik sportcipőre, sporteszközre. Nem tudjuk a szülőket tovább terhelni. Ugyanakkor láthatóan van igény erre a boksziskolára, minden héten jönnek újoncok, és sok a kitartó versenyző is, akikhez nagy reményeket fűzök. Remélem, rájuk egykor majd büszkék lesznek a beregszásziak” – mondja az edző.

dózsa