Helmut Marko: nehéz lenne az F1 a női versenyzők számára

Bármennyire is szeretne női versenyzőt a Forma–1, Helmut Marko szerint a brutalitás szükségessége és a fizikai erőnlét olyan korlátok, amit aligha fognak egyhamar leküzdeni.

Bő egy hét múlva, május 4-én elrajtol az első kizárólag nők számára kiírt formaautós sorozat, a W Series. A 18 fős mezőny tagjait hosszú és alapos felmérések, tesztek során állították össze, hivatalos tartalékversenyzőként a magyar Keszthelyi Vivien is a tűz közelébe került. Az új széria a német túraautó-bajnokság, a DTM betétfutamaként fut majd, és a héten bejelentették, hogy versenyeit a brit ingyenesen fogható tévécsatorna, a Channel 4 élőben fogja közvetíteni, vagyis a hölgyek nem a széles nyilvánosság elől elzárva fogják nyomni a gázt.

A W Series alapítói azzal a céllal hozták létre az új sorozatot, hogy azon keresztül eddig nem látott mértékű támogatást biztosítsanak a női versenyzőknek, alapos felkészítésben részesítsék őket, hosszabb távon pedig hozzásegítsék a legtehetségesebbeket ahhoz, hogy eljussanak a Forma–1-be.

A nők előtt a királykategória felé vezető úton sokak szerint a sztereotípiákon túl a támogatás és a képzés hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, ám a Red Bull F1-es csapatának tanácsadója, Helmut Marko úgy véli, ennél egyszerűbb oka is van annak, miért nem látott az F1 már évtizedek óta női versenyzőt. Az osztrák kétli, hogy a versenyzőnőket segítő programok önmagukban megoldást jelenthetnek, szerinte az autóversenyzés csúcsát egyszerűen inkább a férfiaknak találták ki. „Amikor háromszáz fölötti tempóval mész, és kerék a kerék elleni csatát vívsz, szükség van a brutalitásra. Nem tudom, hogy ez részét képezi-e a női természetnek” – vetett föl egy problémát a Kleinen Zeitungnak nyilatkozva.

Emellett a nemek eltérő fizikai adottságait is akadályozó tényezőnek tartja a Red Bull tehetségkutatója. „A Forma–1-ben csúcsformában kell lenned, és elképesztően erős vállakra van szükséged. A Red Bull Ring régi Gösser-kanyarjában négy G-s erőhatás ér. Ez olyan fizikai terhelést jelent, ami a nők számára nehézség, igencsak megterhelőnek tűnik. Persze van már kormányszervónk, de még így is nagy erőfeszítésre van szükség. És be vagy zárva egy negyven-ötven fokos pilótafülkébe is, miközben a forró rendszerek vesznek körül. Láttunk már élversenyzőket is majdnem összeesni Szingapúrban. Szerintem a fizikai igénybevétel túl nagy a nők számára.”

Marko szerint a női versenyzők problémája nem a gyakran hangoztatott előítéleteken és esélyegyenlőségi kérdéseken nyugszik, hanem az említett korlátokon, melyek már önmagukban szigorúbban húzzák meg a teljesítőképesség határait a nők esetében, mint a férfiaknál. „Miért nem látunk olyasmit, hogy a nők és a férfiak együtt teniszeznek? Miért nem játszik Serena Williams Novak Djokovics ellen?” – mutatott rá arra, hogy e természetes adottságok bizonyos sportágakban lehetetlenné teszik a koedukációt.

Véleményét a versenyzőnők aligha osztják. Többen már a W Series elkülönítését is nehezményezték, mondván, a nők csakis akkor érvényesülhetnek a versenyzés világában, ha a férfiak ellen is bizonyítanak. Erre már az F1-ben is láttunk példát. Ha nemis fordult meg sok női versenyző a mezőnyben, azt az a kevés is megmutatta, hogy képes elérni a részvételhez szükséges fizikai szintet. Klasszis szintű versenyzőnő viszont még nem fordult meg az F1-ben.

Legutóbb Susie Wolff került legközelebb az F1-hez, aki pár szabadedzést is teljesített a Williamsszel, 2012 és 2015 között pedig a csapat hivatalos tesztversenyzője volt. Jelenleg Tatiana Calderón áll a legközelebb a tűzhöz. A kolumbiai idén a Forma–2-ben versenyez (első nőként), emellett pedig az Alfa Romeo kötelékébe tartozik, és már maga is teljesített F1-es teszteket.