rágógumi

151 éves a rágógumi

Cukros, cukormentes, gyümölcsös, mentolos, töltött, golyórágó, laprágó, cigirágó – mindenkinek megvan a kedvence, de azt kevesen tudják, hogy már az ókorban is rágóztak, a ma ismert rágógumit pedig 151 éve, 1869. december 28-án szabadalmaztatták, hol másutt, mint az Egyesült Államokban.

A címben feltett kérdésre is válaszolunk, de előbb egy kis rágótörténelem! A történészek többféle „ősrágógumit” tartanak nyilván.

  • Hatezer évvel ezelőtt, az újkőkorszakban nyírfakéregből készült kátrányt rágtak Európában őseink
  • Az ókori görögök masztixot, vagyis a pisztáciagyantát rágtak
  • Az amerikai Yucatán-félszigeten 11 ezer évre tekint vissza a rágózás

Ez utóbbi tekinthető a mai rágó ősének. Az ősi maják és aztékok ugyanis a sapodilla nevű fából nyerték ki a chicle nevű anyagot, ezt rágták. Érdekesség, hogy az aztékoknál csak a gyerekek és a hajadonok rágózhattak nyilvánosan. Ha férjezett asszony rágózott azt prostituáltnak tartották, ha pedig felnőtt férfi, azt homoszexuálisnak.

Egy fogorvos szabadalmaztatta

Ezt a közép-amerikai szokást fedezték aztán fel az Egyesült Államokban, ahol 1869. december 28-án egy bizonyos William Finley Semple nevű ohiói fogorvos szabadalmaztatta a ma ismert rágó első szabadalmát.

Bombabiztos üzleti sikert mégsem ő, hanem Thomas Adams és William Wrigley Jr. csináltak a rágóból. Utóbbit nem hiába nevezték rágógumikirálynak. A márka egyébként ma is az egyik piacvezető világszerte. Egy anekdota szerint a kezdetben házi szappant, majd sütőport gyártó Wrigley felfedezte, hogy a sütőporhoz csomagolt apró ajándék rágógumik népszerűbbek, mint maga a sütőpor.

Gyönyörű nők osztogatták az utcán

Wrigley sikerének titka a reklámban rejlett: rágóját nemcsak gyönyörű nők reklámozták, de a nagyvárosok utcáin osztogatták is a járókelőknek. Az elsősorban amerikai termék a második világháború után lett világszerte kedvelt, miután az amerikai katonák az ellátmányukhoz kapott rágót elkezdték elosztogatni és elcsereberélni.

A rágó azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Hozzá kapcsolódik például a világ legnagyobb „rágógumi lufijának” rekordja is, ezt 1994-ben állították fel. A világ legnagyobb „rágólufija” 58,4 centiméter átmérőjű.

De mi történik, ha lenyelem?

Bizonyára sokak gyerekkori élményei közt szerepel az az intelem, hogy ne nyeld le a rágót, mert beleragad a gyomrodba!

Mások azt is tudni vélték, hogy a lenyelt rágót évekig tart megemészteni. De vajon mi az igazság?

Az Origo korábbi cikke szerint egy lenyelt rágótól semmi baja nem lesz az embernek, egy-két nap alatt végigmegy az emésztőrendszeren, és megszabadulunk tőle.

Ugyanez történik a pattogatott kukorica lenyelt héjával, vagy a különböző magvakkal. Az viszont igaz, hogy ha valaki túl sok rágót nyel le, székrekedést kaphat.

Forrás: hirado.hu