A düh hatásai a szervezetre

Nem csupán a környezetükben élőkkel akadhatnak gondjai a hirtelen haragú embereknek, a féktelen düh ugyanis hosszú távon az egészséget is károsítja.

Egy brit felmérés szerint az emberek harmada nehezen tudja féken tartani az indulatait. A Daily Mail ugyanakkor összegyűjtött tíz olyan lehetséges következményt, amelyek miatt nekik is mindenképpen érdemes lenne nyugodtabb életet élniük. Magyarul mondva a lelki egyensúly éppúgy fontos lehet az egészséges életmódhoz, mint például a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás.

A dühös emberek rövidebb ideig élnek
Az Iowa Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy a 20 és 40 éves kor közötti dühös emberekre nézve másfélszer magasabb a kockázat arra, hogy 35 éven belül meghaljanak, mint a nyugodtabbak esetén. A tudósok véleménye szerint ennek hátterében a stressz okozta egészségkárosodás áll. A stresszes időszakokban a szervezet által termelt adrenalin ugyanis károsítja a DNS-t, ami idővel olyan életveszélyes állapotokhoz vezethet, mint a sclerosis multiplex.

Nyugtalan éjszakák
A harag erős válaszreakciót vált ki az agy túlélési ösztönöket vezérlő részében, az úgynevezett amygdalában, amely így fokozott véráramoltatásra készteti a szervezetet a végtagok és a szív felé. Mindez lényegében lehetetlenné teszi a relaxációt. A Massachusettsi Egyetem munkatársai egy kutatás során kimutatták, hogy azok, akik számukra dühöt okozó ingereknek vannak kitéve, és erről nem tudnak senkivel sem beszélni, sokkal hajlamosabbak az inszomniára. A szakértők szerint már az is sokat segít ilyen esetekben, ha egyszerűen leírjuk egy papírra a bennük fortyogó feszültség okát.

Hasogató fejfájás
Az olyan érzelmek hatására, mint az izgatottság és a harag, kortizolt, adrenalint és tesztoszteront bocsát ki a szervezet, ami miatt a test átkapcsol „harcolj vagy menekülj” üzemmódba. Ez lényegében annyit jelent, hogy több vér jut az agyba, ami viszont tenziót és fejfájást eredményezhet. Egy 422 egészséges felnőtt részvételével elvégzett tanulmány kimutatta, hogy a krónikus fejfájásban szenvedők szignifikánsan magasabb haragszinttel rendelkeznek.

Hozzájárul a tüdőbetegségek kialakulásához
Harvardi kutatók szerint a mérges természetű emberek csökkent légzőrendszeri működésre számíthatnak. Egy több mint kétezer résztvevővel lefolytatott, nyolc éven át tartó tanulmány során ugyanis felfedezték, hogy a nagyon ingerlékeny emberek szignifikánsan rosszabbul tejesítenek az inhalációs teszteken, mint a barátságosabb társaik.

Szorongás és depresszió
A bennünk gyúló harag miatt a test riadóállapotba kerül, fokozva a szívverést és az izmok összehúzódását. Amennyiben ez a természetes reakció gyakran előfordul, az megterheli az agy stresszkezelő központját, végeredményben pedig jelentősen csökken a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin termelése.

Gyengülő immunrendszer
A mellékvesék által a dühkitörések közben kibocsátott kortizolmennyiség képes megzavarni a vércukorszint egyensúlyi állapotát, elnyomni apajzsmirigyműködését, egyben csökkenteni a csontsűrűséget – derítették ki a Southampton Egyetem kutatói. Kezdetben a kortizol gyulladásellenes hatású, hosszú távon viszont fogékonyabbá teszi a szervezetet a különböző fertőzésekre.

Megemelkedik a szívbetegségek kockázata
Az adrenalin révén megemelkedő vérnyomás nagyobb munkára készteti a szívet, megnövelve ezáltal az akár halálos veszélyt jelentő szívritmuszavarok fellépésének kockázatát. Ezen felül az adrenalin a vérlemezkék kibocsátásának fokozása miatt az artériák elzáródásához is hozzájárulhat, különösen koleszterin okozta érszűkület fennállása esetén. A Harvard Egyetem kutatásai kimutatták, hogy a hirtelen haragú férfiak körében háromszor magasabb szív- és érrendszeri betegségek előfordulása.

Nehézkes emésztés
Miközben a „küzdj vagy menekülj” jelzés hatására a szervezet a vészcselekvéshez szükséges területek számára biztosít magasabb véráramlást, addig az emésztőrendszer vérellátás csökken, ezáltal kevesebb oxigén jut a hasznos bélbaktériumok életben tartására is. Mindez végeredményben megnyitja az utat a káros baktériumok előtt.

Ráncok és kiütések
Brazil tudósok felfedezték, hogy a stressz csökkenti az elérhető glükokortikoidok mennyiségét, márpedig ezekre szükség van a bőrfeszesítő kollagén szintéziséhez. Ezen felül a stressz által legyengítottimmunrendszermellett gyakoribbá válnak a gyulladásos reakciók is a bőr alá jutó kórokozóknak köszönhetően. A Rochester Egyetem bőrgyógyászai szerint a dühperiódusok miatt olyan súlyos állapotok is felléphetnek, mint a dermatitisz és a pikkelysömör.

Ne fojtsuk el az érzéseinket
A düh magunkban tartása egyértelműen növeli a különböző egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát. A Chicagói Egyetem vizsgálatai szerint például az ilyen jellegű habitus jelentősen megemeli a magasvérnyomás-betegség kockázatát, mindezt pedig a Stanford Egyetem pszichológusainak egy felmérése is alátámasztja. A szakértők szerint az érzelmek elfojtása révén túl sok stresszhormon marad hosszabb ideig az agy érzelemfeldolgozásért felelős területein, így az emiatt jelentkező fizikai reakciók krónikussá válhatnak.