A korai burgonya termesztéséről II.

A korai burgonya termesztése közismerten a kárpátaljai mezőgazdaság egyik „zászlóshajója”, amely számos magyar gazda megélhetését is biztosítja. A legfontosabb tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük. Előző számunkban a vetőgumók csíráztatásának feltételeinél hagytuk abba a téma ismertetését.

– Miként történik a burgonya csíráztatása?

– A krumplisláda, amelyben csíráztatunk, abban különbözik egy átlagos zöldséges ládától, hogy úgynevezett „lába” van, amely legalább 5-6 centiméter magas. Vagyis a csíráztató helyiségben egymásra helyezett ládák között mindig marad rés, ami lehetővé teszi, hogy a burgonyagumók fényt és levegőt kapjanak, illetve fejlődni tudjanak a csírák.

Igyekezzünk minél jobban szétteríteni a csíráztatott vetőkrumplit, vagyis a ládákat legfeljebb két sor vastagon töltsük meg a gumókkal. Számítsunk tehát rá, hogy a csíráztatáshoz több láda szükségeltetik, mint a tároláshoz.

Félidőnél ajánlatos megcserélni a csíráztató ládákat, hiszen az alsókat rendszerint kevesebb meleg és fény éri, mint a fentieket. Ha tehát megcseréljük a ládákat, nagyobb a valószínűsége, hogy valamennyi burgonya eléri a szükséges fejlettségi szintet, miáltal később egy kiegyenlítettebb növényállományt kapunk.

Az is bevett eljárás, hogy a csíráztatott krumplit a vetés előtt 10 nappal beszórjuk tőzeggel, majd langyos vízzel belocsoljuk. Ennek a fogásnak a hatására a tőzegben a növény elkezd gyökeret engedni, miáltal később napokkal korábban bújnak ki a növényeink mint egyébként, s értelemszerűen előbbre hozzuk a termésérés pillanatát is.

Amennyiben fóliaházban tervezzük hajtatni a burgonyát, akár ki is lehet cserepeztetni a vetőburgonyát, majd a már kb. 10 centiméteres hajtással rendelkező krumplipalántát ültetjük ki az előkészített termőhelyre. Ezáltal szintén időt nyerhetünk, s valószínűleg nagyobb bevételre teszünk szert.

– Mi történik az előcsíráztatott burgonyával?

– Az előcsíráztatás 16-17 fokon körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Környékünkön a gazdák már kora tavasszal, +2 foknál vetéshez készülődnek. Gyakran előfordul, hogy a föld felszíne reggel még fagyos, deres, amikor indul a traktor, a lovas eke, szántják a házi kertet, elvetik a krumplit, majd fátyolfóliával vagy perforált síkfóliával takarják a vetést, miáltal már ezen az alacsony hőmérsékleten is megindul a gyökérzet fejlődése.

– Meddig szükséges fóliával védeni a növényállományt?

– Tavasszal napról napra nő a nappali hőmérséklet, ennek ellenére a fátyolfóliát rajta lehet tartani a burgonyatáblán egészen április 20-ig. Nyilvánvaló, hogy az ápolási munkák idejére a fóliát levesszük, majd a munka végeztével ismét a helyére kerülhet.

– Milyen gondozást igényel a korai burgonya?

– A krumpli ápolási munkái egyszeri kapálásból és egyszeri töltögetésből állnak. Ezáltal elvégezzük a gyomirtást is.

– A fólián és az ápoláson kívül mire van szüksége még a növényeknek az optimális fejlődéshez?

– Mindenekelőtt tápanyag-visszapótlásra és vízre. Egy hektárnyi területre körülbelül egy tonnányi vegyes műtrágya szükséges. A pontos mennyiség nyilvánvalóan függ többek között a tervezett termésmennyiségtől, ami viszont annak is függvénye, hogy milyen vetőanyagot használunk. A jó minőségű, korai szaporítottsági fokú, tehát az elithez közeli vetőgumó esetén akár hektáronkénti 150 mázsa korai burgonya betakarításával is számolhatunk. Ilyen esetben a kijuttatandó vegyes műtrágya mennyisége mindenképpen érje el a hektáronkénti egy tonnát. Fontos megjegyezni, hogy ezt a mennyiséget nem egyszerre kell kijuttatni. A foszfornak a 80, de akár a 100 százalékát is kijuttathatjuk az őszi talajmunkák alkalmával. Ugyanezt tehetjük a káli műtrágyáknak legalább a felével, míg a többit majd indítótrágya, illetve később fejtrágya formájában juttassuk ki, tehát a vetés, illetve a kapálás, töltögetés előtt.

Nem egyformán igényli a krumpli a vizet sem tenyészideje egyes szakaszaiban. Aki korai burgonya termesztésére adja a fejét, annak mindenképpen be kell rendezkednie öntözésre. Ugyanis a korai induláshoz viszonylag kevés nedvesség szükséges, viszont terméskötés idején egy-két alkalommal nagy adaggal meg kell locsolni a növényállományt. A locsolási adag érje el alkalmanként a 30 milliméter vízmennyiséget.

– Mit kell tudnunk a növényvédelemről?

– Az elmúlt 2-3 évben nagyon felkapott lett a különféle csávázószerek használata a burgonyatermesztésben. Elsősorban a Gaucho és a Prestige nevezetű szereket használják előszeretettel a gazdák. Ennek az eljárásnak azonban az a hátulütője a korai burgonyatermesztésben, hogy mivel felszívódó szerekről van szó, nem biztos, hogy kiürülnek a gumókból a burgonya felszedéséig és piacra juttatásáig. Nem tanácsos tehát a használatuk a korai burgonyatermesztésben. A csávázószer egyébként is elsősorban a burgonyabogár első nemzedéke ellen hatásos, vagyis nincs értelme az alkalmazásának, hiszen mire a Colorado bogár első nemzedéke kikel, ezeket a korai krumplifajtákat rendszerint már be is takarították.

A növényvédelmi munkák egyébként sem számosak. A burgonyaripsz kifejlődéséhez szükséges hőmérséklet például általában nem áll elő kora tavasszal. Ha viszont huzamosabb ideig rajta hagyjuk a fátyolfóliát a növényállományon, szükség lehet egy-két permetezésre burgonyavész ellen, megelőzendő a komolyabb problémák kialakulását, hiszen a fólia alatt melegebb van és párásabb a mikroklíma.

– Miként hasznosítható, a termőterület a korai burgonya betakarítása után?

– A termés betakarítása május közepén, május végén kezdődik meg. Ez azért fontos, mert így a burgonya után még minden probléma nélkül kikerülhet a területre valamilyen utónövény, amely akár még főnövény számba is mehet, hiszen május közepétől kerülnek kiültetésre azok a melegkedvelő növények, amelyek a vidékünkön elterjedtek a gazdák körében, mint például az uborka, a paprika vagy a paradicsom. Ebből következik, hogy a korai burgonya termesztésére használt területről akár két teljes értékű termést is betakaríthatunk egy évben.