A korai burgonya termesztéséről Kárpátalján lII.

A korai burgonya termesztésével kapcsolatos aktuális kérdésekről, mindenekelőtt a fajtaválasztásról, a vetőgumók csíráztatásáról-ültetéséről és a növény hajtatásban, illetve fóliatakarás alatti termesztéséről beszélgettünk Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodóval, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadójával. Az interjú első két részét lásd itt és itt. 
– Mikor kerüljön sor a burgonyapalánták kiültetésére a hajtató létesítménybe?
– Szó volt róla, hogy az előhajtatott burgonyát hideghajtatásban akár már február közepén el lehet vetni. A burgonyapalánta kiültetésével viszont mindenképpen várni kellene legalább március első napjaiig, miután ebben az időszakban még fagyveszélyesek a hajnalok. A termesztőnek persze számítania kell rá, hogy március elején is lehetnek kemény éjszakai fagyok, úgyhogy valamilyen takarással vagy vészfűtéssel mindenképpen meg kell tudnia védeni az állományt szükség esetén.
– Mit kell tudnunk a burgonyának szánt talaj előkészítéséről?
– A talaj előkészítése nem tér el az általánostól. Amennyiben az előző idényben termesztettünk a fóliasátorban, és a palást ezt követően nem került le a hajtató létesítményről, akkor mindenképpen ki kell mosatni a talajt bő vízzel azt követően, hogy felszámoltuk a növényállományt. Ezután fel kell tölteni a talajt szerves vagy műtrágyával. A korai hajtatott burgonya szereti a tápanyagokkal jól feltöltött talajt, abban fejlődik igazán jól. Ehhez egy hektárra számítva 10 mázsa vegyes műtrágya kijuttatása indokolt. Ennek egyik részét, elsősorban a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát még ősszel dolgozzuk bele a talajba, a többit pedig indító és fejtrágyaként adagoljuk a tenyészidőszakban. Az indító és a fejtrágya az öntözővízzel is kijuttatható. Ilyenkor különösen ügyeljünk növényeink káliummal és magnéziummal való megfelelő ellátottságára.
– Mekkora tenyészterületet igényel a hajtatott burgonya, azaz milyen legyen a sor- és a tőtávolság?
– Korábban említettük már, hogy korai hajtatásban termesztett burgonyánál a galambtojás nagyságú gumóméret a megfelelő, amihez a 45 centiméteres sortávolság és a 25 cm-es tőtávolság javasolt.
– Mire érdemes odafigyelni a hajtatás során?
– Mindenekelőtt a szellőztetésre figyeljünk. A burgonya hőmérsékletigénye optimális esetben 16 ± 7 fok. Keléskor ajánlatos valamivel magasabb hőmérsékletet tartani, majd kelés után visszavenni a melegből, amit leginkább szellőztetéssel érhetünk el. Borús időben a 16 – 7 fok az irányadó, napsütésben pedig a 16 + 7 fok. Fel szoktuk hívni a gazdák figyelmét, hogy lehetőség szerint bőséges tápanyag- és vízellátás mellett a hajtatólétesítmény hőmérséklete a legmelegebb napokon se nagyon haladja meg a 20 fokot. Ilyenkor ugyanis olyan intenzíven indul meg a burgonya szárának a növekedése, hogy az gátolja a gumó fejlődését. Figyeljünk oda tehát, és amennyiben a hőmérő higanyszála elérte a 20 fokot, kezdjünk intenzív szellőztetésbe.
Az öntözés is megkülönböztetett figyelmet igényel, amennyiben a gumó fejlődésének idejére bőséges vízellátást kell biztosítanunk növényeinknek, méghozzá úgy, hogy éjszakára az állomány mindig száradjon fel. Azért kell óvatosnak lenni öntözéskor, mert a burgonya legtöbb fajtája érzékeny a burgonyavész betegségre. Mint tudjuk, ami fólia alatt befülledhet, az be is fülled, s ilyenkor a fitoftóra nagyon könnyen megtámadhatja a növényállományt. Ugyanezen megfontolásból tanácsos a kelés után megfelelő gyakorisággal, leginkább hétnaponta felszívódó hatású szerekkel permetezve védeni az állományt a betegség ellen.
– Szükség van-e egyéb növényvédelmi beavatkozásra?
– A kártevők ebben az időszakban gyakorlatilag nincsenek jelen a hajtatólétesítményekben. A korai burgonya gyakorlatilag „kinő” a burgonyabogár foga alól, vagyis mire megjelenik a bogár első nemzedéke, már betakarítjuk a termést, így védekezni sem szükséges ellene. A levéltetű első rajzása szintén május végén, június első napjaiban következik be, ebből következően nincs is olyan kártevője a korai burgonyának, amely a leveleit támadná meg. Védekezni esetleg a talajlakó kártevők ellen kell. Erre a célra a Force nevezetű talajfertőtlenítő készítmény a legalkalmasabb, amely a vetéssel egy időben juttatandó ki.
– Mi határozza meg a korai burgonya termesztésének gazdaságosságát?
– A legfontosabb, hogy amennyiben nem a legintenzívebb hajtatási módszereket választjuk, a burgonya egészen május első napjaiig lefoglalja a hajtatólétesítményt, holott a melegigényes kultúrák – például a paprika, vagy a hajtatás egyik főnövényének számító uborka – már április közepétől kiültethetők. Azokhoz képest tehát, akik valamilyen más hidegtűrő kultúrát ültetnek a hajtató létesítményükbe, a burgonyatermesztő gazdák csak megkésve tudják kiültetni a főnövénynek mondott kultúrákat, ha nem tesznek meg mindent a mielőbbi betakarítás érdekében, s így előfordulhat, hogy bevételveszteség éri őket. Amikor a gazda belevág a burgonyatermesztésbe, ezzel a körülménnyel tisztában kell lennie. Természetesen ez nem vonatkozik a fátyolfóliával takart szántóföldi területekre, ugyanis a szabadföldbe kiültetett burgonya termése május közepétől-végétől betakaríthatóvá válik, vagyis időben kikerülhetnek a helyére a melegigényes növények palántái. Nagydobronyban a burgonya váltónövénye rendszerint a fűszerpaprika, amelyet mindenképpen ajánlatos még május végén kiültetni, mert akkor számíthat a gazda szép és nagy termésre.
pszv