A pajzsmirigybetegség tünetei

Egyre több pajzsmirigybeteget diagnosztizálnak Magyarországon. A tünetek között a fáradékonyságot, súlygyarapodást vagy éppen a szapora pulzust szokták említeni, attól függően, hogy a pajzsmirigy alul- vagy felülműködéséről van szó.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, amely nagy jódtartalmú hormonokat állít elő. Ezek a hormonok serkentik a szervezetben zajló anyagcsere- és égési folyamatokat.

Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigygöbök megjelenése. A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek.

Szapora pulzus és izgatottság, vagy fáradékonyság és hajhullás

Tar Attila endokrinológust, a Kossuth Rádió Napközben című műsorába elmondta, hogy a göbök csak kis százalékát lehet tapintással megállapítani, alig 5 százalékát, ezek felderítése ultrahanggal, illetve izotópos vizsgálattal történik.

A növekvő betegszám egyik oka, hogy a menedzserszűréseken gyakran kérik a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatát is – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mikor érdemes szakemberhez fordulni Tar Attila elmondta, hogy pajzsmirigy túlműködése esetén előforduló tünetek között a szapora pulzus, izgatottság, hasmenés szerepelhet, alacsony pajzsmirigy működésnél pedig fáradékonyság, súlygyarapodás, székrekedés, esetleg hajhullás.

Az iskolákban is végeznek szűréseket, mivel a pajzsmirigy rendellenes működésének lehetnek genetikai okai is.
Bár ritkábban jelentkezik a gyereknél a betegség, a szakember arra figyelmeztet, hogy a rosszindulatú pajzsmirigygöbök előfordulása magasabb a gyerekeknél, mint felnőtteknél.

Fontos a jódpótlás, de nem mindig elégséges

A göbös pajzsmirigy kialakulásához elsősorban a jódhiány járul hozzá, de ritkább genetikai betegségek vagy a dohányzás, egészségtelen életmód is szerepet játszhat.

A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, ezt legegyszerűbben jódozott sóval lehet bevinni a szervezetbe, folyadék vagy tabletta formájában. A jódellátottság növelése tehát fontos – tette hozzá.

A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy sokszor a jódpótlás sem jelent feltétlenül megoldást. Elképzelhető, hogy a betegség előrehaladott állapotában műtétre van szükség.

A vizsgálatok folyamata többlépcsős, amelyet az anamnézis után a fizikális majd ultrahangos vizsgálat követ, valamint vérvétel.

Az ultrahangos vizsgálat elengedhetetlen a göbök kimutatásához, de további izotópos (citológiai) vizsgálatokra is szükség van . A képalkotó vizsgálatok fejlődésével ma már a nagyon apró, akár 2 milliméteres göböket is ki tudják mutatni. Felnőtteknél egy centiméter, gyerekeknél a 0,5 centiméter az a nagyság, amikor már szövettani megfigyelésre lehet szükség – mondta az endokrinológus.

Klinikai tünetetek is utalhatnak rosszindulatú elváltozásra, például ha a göb nyeléskor nem mozdul el, tömött tapintatú, gyorsan növekszik.

Hideg és meleg göbök. Melyik a veszélyesebb?

Hideg és meleg göbök terminológiája a külföldi szakirodalomból honosodott meg. Ennek lényege, hogy utóbbi esetben a göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színt jelez. Ekkor a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható.

A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező – mondta a szakember.

Kevés a szakember

Világszerte jellemző, hogy kevés az endokrinológus szakember – mondta Tar Attila.

Magyarországon százötven endokrinológus van, köztük az a húsz-harminc orvos, akik csak gyerekekkel foglalkoznak.