A paradicsom támrendszeres termesztése
A témáról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.
– Miért érdemes behatóbban tanulmányozni ezt a kérdést Kárpátalján?
– Ez a fajta termesztési mód jól ismert a nagyvilágban, így indokolt, hogy szélesebb körben elterjesszük a szükséges ismereteket itthon is, annál is inkább, mert a kordonos uborka piacának tavalyi összeomlása alternatív megoldások keresésére ösztönzi a termelőket. Az egyik megoldás ebben a helyzetben az uborkának kialakított támrendszer hasznosítása lehet paradicsommal. Hisz kezd érvényesülni az a tendencia, hogy a piac keresi nyár közepén is a jó minőségű gömbölyű bogyójú paradicsomot, ráadásul az elérhető termés is összevethető a kordonos uborkáéval: kb. 15 kg/m2.
– Összevethető-e a paradicsom termesztési technológiája hajtatásban és szabadföldön?
– A szabadföldi támrendszeres paradicsomtermesztés alapvetően eltér a hajtatástól, már csak azért is, hiszen teljesen más környezeti feltételek mellett történik. A paradicsom tenyészidőszakának maximális hosszát a lehetséges utolsó tavaszi fagy és az első őszi fagy közötti idő adja. Az első termés legkorábban július elején várható. A legnagyobb leszedett termésre augusztusban számíthatunk – 4-5 kg/m2.
– Milyen fajtákat termesszünk?
– Fontos tudatosítani, hogy az adott termesztési formánál a legnagyobb jelentőséggel a fajta kiválasztása bír, mivel a fajta és a termőtáj között szoros a kapcsolat. (Emiatt is érdemes helyi bemutatókra járni a termelőknek.) Nagyrészt folytonnövők alkalmazhatók erre a célra, a hibridek használata mindenképpen ajánlott. Azok a fajták előnyösek, amelyeknek az alkalmazkodóképessége nagyobb, mivel a környezeti tényezők többsége (hőmérséklet, páratartalom, fény) kevéssé szabályozható.
– Milyen követelményeknek kell megfelelnie a termőterületnek?
– A terület kiválasztásakor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
– ne legyen mély fekvésű, ködös, viszont legyen könnyen felszáradó, a sorok párhuzamosak az uralkodó széliránnyal;
– lehetőleg déli vagy sík fekvésű terület javasolt, ahol lehetőség van a bakhátak kialakítására;
– a terület talaja legyen lazább szerkezetű, könnyen felmelegedő.
Az a tapasztalat, hogy a pontos technológiával akár 3 évig fenntartható a termesztés közel azonos termésmennyiség elérésével.
– Milyen támrendszer szükségeltetik a termesztéshez?
– A támrendszer gyakorlatilag megfelel az uborkánál használtnál, csak a szélső oszlopokat kell sokkal erősebben rögzíteni, hisz nagyobb súlyt kell tartaniuk, mint a folyton szedett uborkánál.
A kiültetés a támrendszertől függetlenül történhet egyes sorokban vagy ikersorosan. Az egysíkú támrendszerre is fel lehet ikersorosan vezetni a paradicsomot, ha a kiültetés hármas kötésben történik.
Ajánlott ültetési módok:
Sor- és tőtávolság – állománysűrűség(növ/m2):
140+40×30 – 3,7
140+60×55 – 2,9
210+30×30 – 2,8
120×40 – 2,1
– Mikor kerüljenek földbe a palánták?
– Ami a kiültetés legkorábbi időpontját illeti, az a májusban lehetséges utolsó fagyok után a legbiztonságosabb. Jól alkalmazható az uborkatermesztésnél megismert fátyolfóliás takarás.
– Mit kell tudni a tápanyagellátásról?
– A tápanyagellátásnak az intenzív termesztéshez kell alkalmazkodnia. A támrendszeres paradicsom esetében alaptrágyaként általában csak szerves trágyát alkalmaznak, amelynek a bemunkálása (15-20 kg/m2) az alapműveléssel egy menetben történik. Az indító (starter) trágyázás a kiültetés előtt közvetlenül aktuális, a fejtrágya pedig folyamatosan juttatandó ki tápanyag formájában.
A tenyészidő folyamán a paradicsom változó tápanyagigényét leginkább a vízben tökéletesen oldódó műtrágyákkal lehet kielégíteni (Ferticare, Kristalon, Master stb.). Legcélszerűbb tápoldat formájában, csepegtető csövön keresztül kijuttatni, de a lapos vagy barázdás öntözés is elfogadható.
A támrendszeres paradicsomtermesztésnél, mint már említettük, az alapműveléssel kijuttatott nagyadagú szerves trágya esetén nincs szükség alapműtrágyára.
Indítóként foszfortúlsúlyos komplex műtrágya javasolható a gyökeresedés elősegítésére, a beöntözéssel kijutatva. A nagyobb méretű gyökérzet kifejlődése érdekében ezután néhány hétig nem kell öntözni, mivel így a gyökerek mélyebbre hatolnak, és nagyobb talajszelvényt hálóznak be.
A virágok megjelenéséig alkalmazott tápoldat N/K aránya 1:1,5-2,2 lehet a vegetatív túlsúly elkerülése érdekében.
A virágzás kezdetétől a rendszeres tápoldatozás (heti 2-3 alkalommal) 0,15-0,2%-os oldattal történhet. A N/K arány 1:1,6 legyen.
Az első szedéstől az 1:1,5 N/K arány tartása javasolt folyamatos, heti 2-3 alkalommal végzett tápoldatozás mellett. Hetente egyszer a csúcsrothadás megelőzése érdekében juttassunk ki 0,15%-os kálciumnitrátot is.
Ha a tápoldatozás heti 2-3 alkalommal rendszeresen történik, akkor külön öntözésre ritkán van szükség.
– Milyen gondozási munkálatokat igényel ez a termesztési mód?
– A kiültetés után kb. 2-3 hét alatt érik el a növények azt a nagyságot, hogy szükségessé válik a huzalhoz rögzítésük. Az uborkaháló a tapasztalat szerint gyenge a paradicsomhoz, használjunk inkább műanyag zsineget.
A zsineget lazán kell a növény tövére kötni a szár növekedése miatt, felső végét rögzítsük a huzalhoz csúszó kötéssel, hogy lehetőség legyen később „utánafeszíteni”. A növényt tetszőleges irányban kezdhetjük el a zsinór köré tekerni. A tekergetést azután a paradicsom növekedése során folyamatosan kell végezni, mindig a megkezdett irányban. A másik fontos teendő a hónaljhajtások folyamatos eltávolítása, amíg a kacsok kb. 5-10 centiméteresek.
A támrendszeres paradicsomot levelezni nem szükséges. Ha a főhajtás elérte a támrendszer tetejét, a hajtáscsúcs eltávolítható (tetejezés), miáltal a hosszirányú növekedés leáll, az érés felgyorsul.