Ásványvíz vagy gyümölcslé: melyik jobb?

A nyárias meleg beköszöntével nagyobb figyelmet kell fordítani szervezetünk folyadékszükségletének biztosítására. Egy friss felmérés adatai szerint bár egyre tudatosabban választunk italokat, sokszor mégis az ár alapján döntünk.

Testünk többségét a víz teszi ki, amelynek arányát életkorunk és nemünk is befolyásolja. A csecsemők szervezete 70, a felnőtteké 60 százalék feletti mennyiséget tartalmaz, és már egyszázaléknyi csökkenés koncentrálási zavarokat, fejfájást vagy éppen fáradtságérzetet okoz. A rendszeres folyadékpótlás fontosságát már nem is kell hangsúlyozni, szinte mindenki tisztában van azzal, hogy nyáron legalább 2-2,5 liter folyadékra van szükségünk a fokozott izzadás miatt. A változatosság jegyében pedig a legtöbben a csapvíz mellett ásványvizet, szénsavas üdítőket és gyümölcsleveket is rendszeresen fogyasztanak, ráadásul egyre többet. Az alkoholmentes italok fogyasztása évről évre növekszik, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint 2015-ben például közel 11 százalékkal több: összesen 95,6 liter ásványvizet, szénsavas üdítőt, gyümölcslevet és szörpöt ittunk, mint az előző évben. Az európai átlaghoz viszonyítva azonban még ezzel együtt is körülbelül 15 százalékkal kevesebb a hazai fogyasztás.

Nem foglalkozunk az összetevőkkel

A TÉT Platform Egyesület közelmúltban végzett kutatásai alapján sok szempontból már tudatosan választunk a szomjoltók közül, de még mindig az ár, illetve az ár-érték arány, ami a legfontosabb szempont a vásárlások során, a beltartalom és a tápanyagok már kevesebb embert érdekelnek.

Az 1019 fős reprezentatív mintán, a Gfk segítségével elvégzett kutatás során tíz megkérdezettből hatan a jó minőséget tartották elsődlegesnek az innivalók kiválasztásánál, és csak 48 százalékuknak volt fontos az ízletesség. Eközben a válaszadók több mint fele (54 százalék) szerint lényeges, hogy a megvásárolt üdítő megérje az árát, és majdnem minden harmadiknak az olcsóság is döntő szempont.

Összességében sokan figyelnek arra, hogy az egészséges életmód, a kiegyensúlyozott táplálkozás része legyen az ital is, de ebben már sokkal nagyobb a szórás: a legtöbben olyat keresnek, amely tartósítószer nélkül készült. Miközben ez minden negyedik vásárló döntését befolyásolja, azt is szeretjük, ha nem romlik meg olyan könnyen az ital, tehát a gyártóknak alternatív módszerekkel kell biztosítani a hosszan tartó frissességet. Kevésbé figyelünk azonban arra, ami egészségünk szempontjából igazán fontos lenne: mindössze a vásárlók 13 százaléka tartja lényegesnek, hogy tájékozódni tudjon a termék összetételéről.

Az emberek szerint a kiegyensúlyozott étrendbe az italok közül leginkább a 100 százalékos gyümölcslevek és a szénsavmentes ásványvizek illenek, a szénsavas vizeket pedig a tea is megelőzi. Meglepő, hogy a kávé (cukor nélkül készítve) és a kakaó az ízesített ásványvizek előtt végeztek, amelyeknél még az alacsonyabb gyümölcstartalmú italok is magasabb helyezést értek el. A jeges teák közepes, a szénsavas üdítők ennél valamivel kisebb pontszámot kaptak.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint nagyon fontos lenne, hogy megfelelően tájékozódjunk arról, mit is iszunk tulajdonképpen. A szakértő szerint a tudatos választás többről szól egyes kiragadott jellemzők figyelésénél. „Egy ital nem attól válhat a kiegyensúlyozott étrend részévé, hogy nincs benne tartósítószer, színezék vagy éppen cukor, hanem ha megfelelő mértékben kap helyet a mindennapjainkban. A legjobb szomjoltó a friss víz vagy az ásványvíz, de már az utóbbiaknál is érdemes megnézni a címkén szereplő információkat, hogy milyen ásványi anyagokat tartalmaz. Időnként pedig egy-egy szénsavas üdítőital is belefér, ha éppen arra vágyunk, ha egyébként ügyelünk a táplálkozásunk egészére, és minden esetben tájékozódunk a választott élelmiszer tápanyagtartalmáról.”

A szervezet vízháztartása

Egy átlagos felnőtt szervezetéből naponta körülbelül 2,4 liter víz távozik, a legtöbb, körülbelül 1,5 liter mennyiségben a vizelettel. A légzés és az izzadás során mintegy 4-4 deciliter folyadékot veszítünk, míg a széklettel közel egy decilitert választunk ki. Ez természetesen azt jelenti, hogy minimum ugyanennyi folyadékot kell pótolni is: az anyagcsere folyamataiban mintegy 4 deciliter víz képződik, az ételekkel pedig átlagosan további 5 deciliternyi vízhez jutunk. Ebből adódik, hogy legkevesebb 1,5 liter vizet kell meginnunk, hogy folyadék háztartásunk egyensúlyba kerüljön. Mindez viszont csak a nyugalmi állapotra érvényes, ezért a szakértők napi 2-2,5 liter folyadékfogyasztást ajánlanak.