Az alma jótékony hatásai

Egyik legismertebb gyümölcsünk, szerte a világon termesztik, fogyasztják a több ezer fajta valamelyikét. Az alma becsét, jó hírét, a gyógyító erejébe vetett ősi hitet jelzi az is, hogy több nép mitológiájában is szerepel.

A rózsafélék családjába tartozó almafa minden kontinensen megtalálható, több mint hétezer fajtáját ismerik. Leginkább a mérsékelt éghajlati övben termesztik, Európából a világtermelés fele származik. Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye a leghíresebb almatermelő vidék, de egy-egy almafa majd minden szőlős- és házi kertben megtalálható. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. A „népszerűségi listán” még mindig vezet a jonatán, de a golden és az idared, idagold, valamint a starking és a zöld alma is előkelő helyen áll a fajták között. Nyári változatai (a borízű és a rétesalma) is kedveltek, de az alma igazi szezonja a tél: egyes fajták az őszi szüret után akár tavaszig is eltarthatók, olcsó, de annál értékesebb táplálékot és vitaminforrást biztosítva.

Egy régi közmondás szerint: „napi egy alma – az orvost távol tartja”. Tény, hogy ez a gyümölcs minden porcikájában különösen értékes táplálék. Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- és B vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős. Vízoldékony rostanyaga, a pektin sokféle jótékony hatást gyakorol az emberi szervezetre: rendezi a székletet (a tapasztalatok szerint főve, párolva a hasmenés, nyersen a székrekedés ellen vethető be), kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a vér koleszterinszintjét, magas káliumszintje a magas vérnyomásúaknak segíthet.

Gyümölcssav, almasav tartalma a belek és a máj működésére fejt ki jó hatást. Az alma a szervezet egészére méregtelenítő, tisztító hatású, így például tehermentesíti a vesét, csökkenti a vesekő és húgysavképződést (ezért köszvény ellen is alkalmasnak tartja a természetgyógyászat). A fogyókúra egyik hasznos segítője, sőt, ha valaki egy-két napos almakúrát tart, nemcsak a súlycsökkenéshez járul hozzá, hanem egyben méregteleníti is a szervezetét.

Legértékesebb, legtáplálóbb, ha héjával együtt, nyersen fogyasztjuk, így tartalmazza a legtöbb élelmi rostot. Nem kell feltétlenül a legszebb, viaszosan fénylő, darabonként selyempapírba csomagolt, méregdrága import, zöld vagy mélyvörös almákat vásárolni, hiszen kora ősztől késő tavaszig kapható a kevésbé látványos, ám annál egészségesebb, ömlesztve kilózott magyar termék, és az sem baj, ha netán már kissé ráncos némelyik a tél végén. Számtalan módon elkészíthető: nyersen lének facsarva, müzlibe, gyümölcs- és zöldségsalátába darabolva, párolva, sütve, főzve, töltve, hús mellé köretnek, levesnek, mártásnak, süteménynek… a sor tetszés szerint folytatható.

A salátába darabolt alma barnulását késleltethetjük egy kis citromlé rácsepegtetésével. A minőségét hűtőszekrényben őrzi meg legtovább, de ha nagyobb mennyiségű alma tárolásáról kell gondoskodni, akkor a hűvös, fagymentes pince a legjobb hozzá. Gondosan betakarva egy ideig az erkélyen is tárolható.

A népi hagyomány a gyógynövények közé sorolta, a vérhas és a bélfertőzések, valamint a köszvény gyógyszerként. A tapasztalat szerint ahol sok almát fogyasztanak, köszvény jóval ritkábban fordul elő. A szárított almahéjból készült teát hurutok, bélgondok ellen javasolják.

Az alma frissen csavart leve a szellemi tevékenységeket segíti, élénkítő hatású. Általában az alma jó hírét, éltető erejébe vetett hitet jelzi, hogy több nép mitológiájában is fontos szerepet játszik, a bibliai almától kezdve a finnugor mesékben szereplő aranyalmafáig sokféle formában találkozhatunk vele, de mindig értéket, életet, lehetőséget jelentve.