Az időjárási frontok hatása az emberi szervezetre
A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek.
Az időjárás változásával összefüggő különböző egészségügyi jelenségeket már ősidők óta ismerték, de az „időjárási front” kifejezést csak a 20. század 20-as éveiben egy norvég meteorológus, Vilelm Bjerknes használta először, azóta beszélünk orvosmeteorológiáról. Az időjárási frontokra érzékenyek száma igen magas, egyes felmérések szerint a népesség mintegy fele tapasztal front esetén alvászavart, étvágytalanságot, fejfájást, koncentrációcsökkenést. A frontérzékenység nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is észlelhető, és a hajlam örökölhető.
A téli anticiklon idején kevés a napsütés, a nedvesség és a köd viszont elég gyakori. A szennyező anyagok növekvő koncentrációja, a szmog sajnos kedvez a légúti megbetegedéseknek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. A nagy hidegben a szervezet az erek összehúzódásával próbál védekezni, így próbálja a további hőveszteséget elkerülni. Az összehúzódott erek nem szállítanak elegendő tápanyagot a bőr szöveteinek és a hosszan tartó hideg hatására az erek megbénulnak, majd elernyednek. Az elernyedés következtében ismét kitágulnak, így a vér nagy mennyiségben a perifériák felé áramolva átadja a meleget a környezetnek.
Az életfolyamatok gyengülnek, hisz a légzés lelassul, a szív is ritkábban ver, a vérnyomás csökken, álmosságérzet, kábultság lép fel. A hidegfrontot kísérő páratartalom-csökkenés és légnyomás-növekedés hatására a paraszimpatikus idegrendszer izgalma fokozódik, a vérnyomás csökken, a szívműködés gyengébb. Ilyenkor a gyulladásos megbetegedések háttérbe szorulnak, viszont erősödnek a reumás és migrén jellegű fájdalmak, csökken a vércukorérték. A hidegfrontra érzékenyek kábaságra panaszkodnak, a reflexidők megnyúlnak, az alvás mélyebbé válik, ilyenkor növekszik a görcskészség, fokozódik a trombóziskészség, halmozódhatnak az asztmás rohamok.
Már a meleg front megérkezése előtt tapasztalhatók az időjárás-érzékenyeknél az első panaszok: levertség, ideges nyugtalanság, ingerlékenység, alvási zavarok, szorongás, depresszió, nyomott lelkiállapot, szédülés, fejfájás és más fájdalmak is jelentkezhetnek. Mivel a levertséghez a koncentrációképesség csökkenése és a reakcióidő növekedése társul, a tapasztalat szerint ilyenkor igen gyakoriak a közlekedési, munkahelyi és háztartási balesetek. Az időjárás lefolyásának ebben a szakaszában lényegesen gyakrabban lép fel szívroham, szívinfarktus, gutaütés, vakbél-irritáció, glaukómás roham, trombózis, embólia, erős vérnyomáscsökkenés, vesekólika, mint normál esetekben.
A nők életük során mindig erősebben reagálnak a markáns időjárás-változásra, mint a férfiak. A változás korán túl azonban a férfiak és a nők közel egyenlő számban időjárás-érzékenyek. Amíg az időjárás-érzékeny fiatal hölgyek közérzete rossz, addig a változás korába lépő nőknél hőhullámok, szédülés, erős szívverés (kis megerőltetésnél is), rosszullét, szorongás, depresszió, gyötrő bűntudat, kimerültség, alvási zavarok, idegesség, nyugtalanság és csökkenő fájdalomküszöb jelentkezik. Bár a klimax önmagában is ezeket a jelenségeket produkálja, az időjárás-érzékenység felerősítheti az egyes folyamatokat. Az időjárás-érzékenység figyelmeztetés lehet, gyakran betegségek előjele. Főként azokat az embereket érinti, akik krónikus betegségekben szenvednek, régi sérüléseik (csonttörés, régi sebhelyek vagy műtétek) vannak, vagy csökkent alkalmazkodóképességükből kifolyólag nehezen reagálnak az időjárás-változásra.
Az időjárás-érzékenység nem tekinthető betegségnek, de több képességünket is befolyásolja. Kit a meleg front, kit a hidegfront visel meg, van, akinek teljesen mindegy, mert minden változásra rosszul reagál. Lényeges az idegrendszer általános állapota, vagyis akik egyébként is pszichés vagy krónikus betegségekkel küzdenek, azoknál sokkal valószínűbb, hogy érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen változására. Specifikus frontérzékenység elleni terápia nincs, hiszen a fellépő tüneteket kell kezelni.
Azonban – hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzon az időjárás-változás, hogy szervezetünk ne reagáljon túl hevesen – fontos az egészség életmód, kerülnünk kell a stresszt, mérsékelni kell az alkoholfogyasztást, le kell szokni a dohányzásról, kiegyensúlyozottan, változatosan kell táplálkoznunk (sok gyümölcsöt, zöldséget, vitaminokat, nyomelemeket kell fogyasztanunk), és elég időt kell arra szánnunk, hogy hetente 3-5 alkalommal sétáljunk, tornázzunk, a szabad levegőn legyünk. Az utóbbi időben az időjárás-előrejelzés tudományának fejlettsége, az orvosmeteorológia térhódítása megengedi, hogy testi-lelki állapotunk változásait szinte napokkal előre ismerjük, és ha problémák adódnak, felkeressük a házi orvost.
Forrás: nyugatijelen.com/erdely.ma