Az ítélethozatalnak nincs határideje

„Bátyám vállalkozóként csúnya csalási ügybe keveredett az üzletfelei miatt. Ennek már két éve… Az ügyvédje kezdetben optimista volt, azzal hitegetett bennünket, hogy egykettőre megszüntetik az eljárást, ám ehelyett rövidesen őrizetbe vették a testvéremet. Több mint egy évet töltött vizsgálati fogságban, mire ügye a bíróság elé került. Azt hittük, ezután már hamar véget ér a rémálom, ám a bíró sem siette el dolgot: napokig tartott a vádirat ismertetése, aztán meg egymást érték az elnapolások, mert hol a per résztvevői közül nem jelent meg valaki, hol a tanúkra vártunk, hol pótlólagos szakértői véleményekre, dokumentumokra volt szükség. A tárgyalás így most már lassan egy éve tart, de egyelőre senki sem meri megjósolni, vajon mikor ér véget. Eközben a bátyám változatlanul börtönben ül, s a bíró sokadszorra is elutasította a szabadlábra helyezési kérelmét. Kérem, mondja meg, meddig tarthat még ez a rémálom, mit tehetnénk, hogy felgyorsítsuk az eljárást?”

– Bizonyára tájékoztatták már róla, hogy a büntetőügyek tárgyalásának menetéről Ukrajna Büntetőjogi Perrendtartási Törvénykönyve (UBPT) rendelkezik. E jogszabály 241. paragrafusa alapján minden bíróság elé kerülő ügyet előzetes meghallgatásra bocsátanak. A meghallgatásra legkésőbb 10, bonyolultabb ügy esetében legfeljebb 30 napon belül sort kell keríteni. Az UBPT 256. paragrafusa értelmében a meghallgatás után legkésőbb 10, indokolt esetben legfeljebb 20 nap múlva meg kell kezdődnie a tárgyalásnak. A továbbiakban minden az adott eset körülményeitől függ, azaz egyetlen paragrafus sem rendelkezik arról, hogy mikorra kell lezárni egy bírósági tárgyalást.

Azt azonban rögzítik a vonatkozó jogszabályok – lásd Ukrajna törvénye a bíróságokról 97. paragrafusát –, hogy amennyiben bármelyik érintett személy úgy látja, a bíró szándékosan halogatja ügye érdemi kivizsgálását, vagy nem a kötelezettségeinek megfelelően jár el, jogában ál panaszával megkeresni az illetékes bírói tanácsot vagy annak tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az igazságügyi minisztert, valamelyik parlamenti képviselőt, esetleg a Legfelsőbb Tanács emberi jogi megbízottját, s kérheti, hogy indítsanak az illető ellen fegyelmi eljárást.