Az “öreg hölgy” a legkapósabb

A legnépszerűbb európai turistalátványosságok rangsorát a Stonhenge, a londoni Tower és a római Colosseum előtt „toronymagasan” a párizsi Eiffel-torony vezeti, legalábbis ez derült ki egy olasz felmérésből.
A monzai és brianzai kereskedelmi kamara által készített felmérés 10 különféle paraméter alapján értékelte a műemlékek értékét. Fontos szempont volt, hogy a műemlék mennyi turistát vonz, mekkora értéket teremt a gazdaság számára, mennyi munkahelyet teremt, van-e export értéke, illetve milyen a hírneve.
Az így kalkulált értékek szerint a párizsi „öreg hölgy” Európa leglátogatottabb műemléke, évente mintegy nyolcmillió turista keresi fel, így az Eiffel-torony 435 milliárd eurót ér.
Párizs első számú nevezetességének értéke csaknem ötszöröse a második helyre került római Colosseuménak, amelyet 91 milliárd euróra becsülnek.
A harmadik helyen a barcelonai Sagrada Família székesegyház áll, annak értékét 90 milliárd euróban határozták meg.
A negyedik helyre a milánói dóm került 80 milliárd euróval, az ötödik pedig a londoni Tower (70,5 milliárd euró) lett. Őt követi madridi Prado Museum (55 milliárd euró) és a Stonhenge (10,5 milliárd euró).
Párizs elsőszámú jelképe kecses, sudár, modern, jellegzetes körvonalai világszerte ismertek. Aligha akad olyan ember, ki ne vágyna a tetejére, hogy onnan lenézve zárhassa szívébe Párizs látképét.
Az ipari forradalom jelképe mára Franciaország szimbólumává vált, Gustave Eiffel alkotása mindig az érdeklődés középpontjában állt, de nem mindig a feltétlen dicsőítés tárgyaként. Volt idő, amikor le akarták bontani, végül 1964-ben műemlékké nyilvánították.
Az 1,6 hektár alapterületű, 9700 tonna, 320,75 méter magas négyzetes tornyot több mint 12 000 elem és két és fél millió szegecs tartja össze. Az alsó pillér tizenhat íven áll, miket hidraulikus emelőszerkezettel láttak el, hogy az első emelet pontos vízszintezését végrehajthassák.
Az első, második és harmadik szintre felvonó vezet, de a torony csúcsára 1710 lépcsőfok megmászásával lehet feljutni.
Az 1832-ben született építészt a híres torony elkészülte után a francia akadémia tagjává választották. Eiffel épített hidat Bordeaux-ban, operaházat Iquitosban, csillagvizsgálót Nizzában, New Yorkban a Szabadságszobor tartószerkezetét, Budapesten pedig a Nyugati pályaudvart, 1877-ben.
1892-ben kitört Panama-botrány az ő hírnevét is megtépázta, a vádak szerint rossz minőségű acélszerkezetei használhatatlanok voltak a csatorna építése folyamán, ezért két év börtönre és komoly pénzbüntetésre ítélték.
Az 1923-ig élő Gustave Eiffel jelentős kutatásokat végzett az aerodinamika területén, sőt a repülés első kísérletezői között is számon tartják. Magyarországon még két építmény elkészítésében vett részt vállalata, a Margit-híd munkálataiban és a szegedi közúti híd építésében.
A leglátogatottabb torony – egészen 1931-ig, a New York-i Empire felépítéséig – a világ legmagasabb, emberkéz által létrehozott épülete volt. Elkészítése idején kétmillióan keresték fel és Európában ma is a leglátogatottabb, az egymást követő generációk mindegyikét elkápráztatja.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu