Cipővásárlás csekk nélkül

„Nemrég cipőt vásároltam a piacon, de „természetesen” nem adtak róla számlát. Háromnapi használat után letört a lábbeli sarka. Azonnal visszavittem az árut az eladóhoz, aki azonban nem volt hajlandó visszafizetni a vételárat. Ehelyett azt ajánlotta, hogy saját költségén megcsináltatja a cipőt. Jogomban áll visszakövetelni a vételárat?”

– A vásárlási csekk hiánya megnehezíti az ügyet, hiszen éppen ez a dokumentum igazolja a vásárlás tényét, és garantálja a vásárló számára A fogyasztók jogainak védelméről szóló törvényben rögzített jogokat. A törvény értelmében ön valóban jogosult a vételár visszafizettetésére vagy arra, hogy a kétes minőségű árut egy hibátlan példányra cseréljék ki. A csekk hiányában azonban nehéz ezt elérni, hiszen az eladó akár azt is mondhatja, hogy most látja önt először, a lábbelit pedig valahol máshol vásárolta.

Ebben a helyzetben legfeljebb annyit tehet, hogy megpróbálja civilizált módon „jobb belátásra” bírni az eladót. Kérheti, hogy mutassa fel a kereskedési engedélyét, az áru minőségét igazoló szertifikátot stb. Az eladó valószínűleg megtagadja a kérését, s megpróbál alkut kötni, hiszen a piaci árusok a legtöbb esetben csupán egyszerű végrehajtói az áru és a kereskedőhely valódi tulajdonosainak, akik nemigen értenek a törvényekhez és jellemzően még csak hivatalos munkaviszonyban sem állnak foglalkoztatójukkal.

Amennyiben vita vagy veszekedés támad, jogában áll a piac vezetőségéhez fordulni, de akár rendőrt is hívhat. Nem tanácsolnám azonban, hogy a végletekig feszítse a húrt, mert legfeljebb annyit érhet el, hogy egy végeérhetetlen és megjósolhatatlan kimenetelű ügybe bonyolódik, amelyben a befektetett energia nem áll arányban a várható eredménnyel, vagyis a cipő árával. A fenti „makacskodásnak” és „hangoskodásnak” csupán az lehet a célja, hogy nyomást gyakoroljon az eladóra, megpróbálja a vételár visszafizetésére bírni őt.

Kárpátalja hetilap