Cseresznyefesztivál Aklihegyen

Micsoda, cseresznyefesztivál? Nem késtünk el ezzel a rendezvénnyel? – kérdezhetné joggal a nyájas olvasó, hisz már valóban a szezon végén tartunk. Valószínűleg nekik is üzent Oroszi József, az öt dél-ugocsai községet – Batárt, Nevetlenfalut, Öregaklit, Újaklit és Aklihegyet – tömörítő önkormányzat vezetője, amikor köszöntő beszédében a következőket hangsúlyozta: földműves őseinktől azt tanultuk, hogy nyugtával dicsérjük a napot. A pihenésnek, az ünnepnek, az erőgyűjtésnek akkor jön el az ideje, amikor egy-egy munkaszakaszt sikerül befejeznünk.

Az aklihegyiek és a környező falvak lakói így vannak a cseresznyével és a vele párhuzamosan érő szamócával. Amíg a termést be nem takarították és el nem adták, addig csak erre a feladatra koncentrálnak, hisz ez biztosítja a család megélhetését. Bár a mostani esztendő nem tartozik a legsikeresebbek közé, azért szomorkodni sincs okunk, szögezte le a polgármester, aki a továbbiakban köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultak a népünnepély sikeres megrendezéséhez.

Az árnyas Tölgyfaligetben felállított színpad köré gyűlt ünneplőket meleg szavakkal köszöntötte Ivan Busko, a megyei állami közigazgatás elnökének első helyettese, Hrab Tatjana, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás elnöke. Mindketten a hagyományok megtartására bíztattak, s oklevelekkel, értékes ajándékokkal ismerték el a helyi oktatási, művelődési és egészségügyi intézmények dolgozóinak teljesítményét.

Talán sehol sem fogadták a Kárpátalja Expressz küldöttségét olyan nagy szeretettel, mint ezen a tájon, kezdte beszédét Molnár Béla, a magyar parlament képviselője, a körút szervezője. Azzal a lelkesedéssel és vendégszeretettel, amivel itt találkoztunk mi, a vonat utasai, hosszú időre feltöltekeztünk. Aki ott volt ezeken az ünnepségeken Nevetlenfaluban – mind 2011-ben, mind 2012-ben megállt az egykori Osztrák-Magyar Monarchia nyomvonalán közlekedő vonat –, az úgy érezhette, hogy arra az időre megtörtént a kárpát-medencei magyarság határok feletti békés egyesítése.

A népünnepély alkalmából a helyi műkedvelők több mint háromórás műsorral rukkoltak ki. Elsőként léptek fel a környező falvak óvodásai: rock and roll, cowboy és modern tánc egyaránt szerepelt a repertoárban. A legnagyobb sikere a batári óvodásoknak volt, akiknek a cigánytáncát visszatapsolta a közönség. Ismét bebizonyosodott, hogy igen sok tehetséges fiatal él ezekben a falvakban. A délután folyamán Domokos Krisztián, Sztojka Vanessza, Paládi Krisztina énekhangjában, Antal Alex, Varga Miki Márk és Csetneki Ferenc hangszeres játékában gyönyörködhettünk.

Báli keringő, rábaközi táncok, palotás, mindezek a táncok tovább színesítették a repertoárt. A Nevetlenfalui Művészeti Iskola népi zenekara egy ropogós csárdás egyveleggel lepte meg a közönséget. A több mint húszesztendős múltra visszatekintő Aranykalász Néptáncegyüttes fiataljai bebizonyították, hogy kellőképpen ápolják a hagyományokat.

Aki ezen a napon kilátogatott az aklihegyi Tölgyfaligetbe, a környező falvak életét, ünnepnapjait bemutató fotókiállítás mellett megtekinthette azokat a kézműves termékeket, amelyeket az itteni mesterek és gazdaasszonyok készítenek. De természetesen az ünnepségről nem hiányzott az ugráló vár és a körhinta sem, volt vattacukor és fagylalt egyaránt. No meg cseresznye felhasználásával készült sütemények. Számos kollektíva külön főzősátrat rendezett be, így aztán össze lehetett hasonlítani, hogy kinek a bográcsgulyása, saslikja sikerült a legjobban.

A jó hangulatú népünnepély késő éjszakába nyúló utcabállal ért véget.

Kovács Elemér