Drasztikusan csökken az afrikai gyermekhalandóság – A legnagyszerűbb fejlődési sikertörténet (1. rész)

(MTI-Press) – Afrika a gyermekhalandóság valaha tapasztalt legnagyobb csökkenése elé néz.
„Óriási, alig ismert sikertörténet” – örvendezett Gabriel Demombynes, a Világbank nairobi irodájának vezetője. Michael Clemens, a Harvard Egyetem kormányzati karának munkatársa szerint „a legnagyszerűbb fejlődési fejezetnek” lehet nevezni, ami a gyermekhalandóság terén végbement a fekete földrészen.
A Világbank szerint abból a 20 országból, amely 2005 óta részletes adatokkal rendelkezik a gyerekek életkörülményeiről, 16 a gyermekhalandóság erőteljes apadásáról számolt be. (A mutató arra vonatkozik, hogy ezer gyerek közül hány nem éri meg az ötéves kort).
Tizenkettőben a csökkenés nagyobb volt, mint évi 4,4 százalék, ami annak a millenniumi fejlődési célnak (MDP) az eléréséhez szükséges, hogy 1990 és 2015 között kétharmaddal csökkenjen a gyermekhalandóság. Három országban – Szenegálban, Ruandában és Kenyában – az éves mérséklődés felülmúlta a 8 százalékot, vagyis majdnem kétszerese volt a célkitűzésnek, ami elegendő ahhoz, hogy mintegy egy évtized alatt felére csökkenjen a gyermekhalandóság. Ebben a három országban a gyermekhalandóság most ugyanazon a szinten van, mint Indiában, amelynek gazdasági fejlődése az utóbbi évtizedben az egyik legrobosztusabb volt a világon.
Ráadásul az afrikai gyermekhalandóság egyre gyorsuló ütemben zsugorodik.
A legtöbb országban ma mintegy kétszer akkora sebességgel mérséklődik, mint az 1990-es években és a kétezres évek elején. Ami ennél is figyelemre méltóbb, az az, hogy az átlagos csökkenés gyorsabb, mint Kínában volt az 1980-as évek elején, amikor ott a gyerekhalandóság mintegy évi 3 százalékkal esett vissza, egy bevallottan alacsonyabb bázisról kiindulva.
A The Economist brit hírmagazin összeállítása szerint az egyetlen, a legnagyobb afrikai mérséklődéshez mérhető apadás Vietnámban ment végbe 1985-1990 és 1990-1995 között, amikor az ottani gyermekhalandóság 37 százalékkal lett kisebb, ám még ez a visszaesés is lassúbb volt, mint a Szenegálban és Ruandában tapasztalt. A ruandai gyermekhalandósági ráta 2005-2006 és 2010-2011 között több mint a felére csökkent, Szenegálban 2005 és 2010 között pedig 121 ezrelékről 72 ezrelékre zuhant a mutató.
A csökkenésben az is megdöbbentő, hogy milyen széles körben, kiterjedten jelentkezik. Nagy és kis országokat, mohamedánokat és keresztényeket egyaránt érint a földrész minden sarkában. A három legnagyobb sikert Kelet-, Nyugat- és Közép-Afrikában érték el. A kontinens két legnépesebb országában, Nigériában és Etiópiában, valamint az egyik legkisebben, a mindössze 9 millió lakosú Beninben.
Logikus azt feltételezni, hogy a születési rátát legjobban visszafogó országokban csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekhalandóság is, mivel ezek az országok jutottak a legmesszebbre a demográfiai átalakulásban, amely a szegény, magas születési arányú országoktól a gazdagabb, alacsony születési rátájú országok felé mutat. Ez azonban csak részben igaz.
Szenegálban, Etiópiában és Ghánában a születési és a gyermekhalandósági ráta egyaránt jelentős mértékben kisebbedett. Kenyában és Ugandában azonban a gyermekhalandóság úgy apadt, hogy közben a születési ráta mérséklődése megállt. Úgyhogy a születések számának csökkenése önmagában nem ad magyarázatot a gyermekhalandóság mérséklődésére. Libériában, ahol a születési ráta változatlanul magas, a gyermekhalandóság is magas, de hasonlóan nagy az olyan alacsony születési rátájú országokban is, mint Namíbia és Lesotho. A gyermekhalandóság és a szélesebb körű demográfiai változás közti kapcsolat tehát gyenge.
A Világbank nairobi irodájának vezetője szerint ami meghatározóbb, az egy szélesebb értelemben vett gazdasági növekedés és a hatékonyabb közegészségügyi politika kombinációja, nevezetesen a maláriát okozó moszkitókat elriasztó, rovarirtóval kezelt ágyhálók használatának az elterjedése.
Etiópia, Ghána, Ruanda és Uganda az utóbbi időben Afrika gazdaságilag legjobban teljesítő országai közé tartozik, a GDP növekedésének éves átlaga 2005 és 2010 között mindegyikben meghaladta a 6,5 százalékot. A skála másik végén található Zimbabwe, ahol a GDP zsugorodott, a gyermekhalandóság ellenben nőtt. Az összefüggés megmagyarázhatónak tűnik, hiszen a nemzeti jövedelem növekedése nemcsak azért csökkenti a gyermekhalandóságot, mert jobb és egészségesebb táplálkozást tesz lehetővé, hanem azért is, mert a gazdasági növekedés egyéb kedvező dolgokat is eredményez: értelmesebb gazdaságpolitikát, demokratikusabb, elszámoltathatóbb kormányt és nagyobb elkötelezettséget az emberek életszínvonalának javítása mellett.
A gazdasági növekedés azonban önmagában nem garancia. Libériában, ahol magas a gyermekhalandósági ráta, jelentősen nőtt a GDP, míg a gyermekhalandóság legnagyobb mértékű visszaesését magáénak tudó Szenegálban a legújabb afrikai standardhoz mérten elég csekély a növekedés (3,8 százalék évente, ami a fele Ruanda eredményének).
Az a tény, hogy a Gabriel Demombynes által „az alacsony gyermekhalandósági ráta csodájának” nevezett jelenség különböző körülmények között élő országokban következett be, alátámasztja azt a feltételezést, hogy valójában a folyamatot nem lehet egyetlen okra visszavezetni. (folyt.)
Forrás: MTI