Egy jelentős kiskultúra: a seprűcirok

Kárpátalján talán csak két olyan település van, ahol nagy tömegben állítanak elő cirokseprűt – Nagydobrony és Csongor. Nagydobronyban úgy tartják, hogy a falukép 60-as évekbeli megváltozása – a tízszer tízes kockaházak tömeges építése – éppen a felfutó seprűcirok-termesztésnek köszönhető.
Abban az időben évente több millió seprű indult a Szovjetunió különböző tájai felé, tisztes bevételhez juttatva a vállalkozó szellemű lakosságot. Ez a konjunktúra a rendszerváltással sem fulladt ki, hisz a seprű fogyóeszköz, minduntalan újra van szükség. Nem utolsó szempont, hogy ezzel a kisiparral – a cirokseprű-készítéssel – el lehet húzni időben a mezőgazdasági évet. A munka ugyanis nem ér véget a cirokszakáll betakarításával, hanem a magtalanítással, az előválogatással, majd a seprűkötéssel folytatódik. Mindezen munkálatok viszont elvégezhetőek télen is, fedett, fűtött helyen látva el munkával a kötőket, seprűnyélkészítőket stb., s egy bevételszegény időszakban juttatják jövedelemhez a gazdát.
Persze a jó seprűhöz jó alapanyag kell, szép szakállú cirok, kellő arányban megtermelve a béléshez és a borításhoz való szálakat. Jelen cikkemmel ehhez szeretnék néhány támpontot nyújtani, mert sok múlik a termesztéstechnológián és a fajták megválasztásán.
Megyénk talajtípusai nagyrészt alkalmasak a seprűcirok termesztésére, kivéve a szélsőségesen rossz, szikes, futóhomokos területeket.
A talaj előkészítése nem sokban különbözik a kukorica és más tavaszi növény esetén alkalmazott talajműveléstől. Célja a talaj tömörítése, a nedvesség megőrzése, az aprómorzsás szerkezet biztosítása, a gyomok irtása. A vetőágy mélysége ne haladja meg a 6-8 cm-t egyik talajtípuson sem.
A tápanyagellátás tekintetében nem különösebben igényes a cirok. Közvetlenül szerves trágyát juttatni a seprűcirok alá nem ajánlatos. A túlzott N pedig a szakáll minőségét rontja. Az ajánlott hatóanyagmennyiség: 80–100 kg N, 60–70 kg P2O5, 40–60 K2O talajtípustól függően.
A vetés optimális ideje általában április közepe után érkezik el (amikor a talaj felső 4-5 cm-es szelvénye eléri a 12-14°C-ot).
A cirok rossz kezdeti fejlődésű növényfaj, ezért a vetés ideje, a vetőágy minősége az egyik legfontosabb feltétele a sikeres termesztésnek. A cirok rög- és gyomnélküli, aprómorzsás, sima felszínű tömött vetőágyat igényel. Az ajánlott tőtávolság 10-12 cm 70 cm-es sortávolság mellett. Az optimális tőszám 140–170 ezer tő/ha. A vetőmagigény 3–5 kg/ha a fajtától függően. A tenyészterület nagysága döntően befolyásolja a szakálltermés mennyiségét, minőségét és az állomány kiegyenlítettségét.
A cirok gyenge kezdeti fejlődése miatt az első 30-35 nap a tenyészidőszak legkritikusabb periódusa. Ha ekkor nem kedvező a talajállapot, a hőmérséklet, a bojtos mellékgyökérzet nem tud kifejlődni, a növény sínylődni fog.
Ebben az időszakban a növényápolás is nagyon fontos tényező. Ha a gyomnövények erőre tudnak kapni és elnyomják a cirkot, akkor a bugák a seprűkötésre alkalmatlanok lesznek. Megfelelő, jó hatású gyomirtók kaphatók a cirok termesztéséhez. Nem igaz, hogy ami jó a kukoricára, az jó a cirokra is. Ha lehet, a vetés előtti kezelést ajánlom. (Satecid, Patoran, Aktikon, Hungazin), de ha a csapadékhiány miatt ez nem hatott, akkor vetés utáni készítmények is kaphatók (Banvel 480, Basagran, DikaminD, Gesaprim). Természetesen kultivátorral is segíthetjük a gyommentességet 15-20 cm-es magasságú növényállománynál.
A cirok nem igényel különösebb védekezést a betegségek ellen. A szakáll minőségét rontó vörösödést, a szedési idő jó megválasztásával – a cirokmag a viaszérés elején van – csökkenthetjük.
A betakarítás a ciroktermesztés legnehezebb munkafázisa. A jó minőség érdekében kézzel szedik a cirokszakállt, magtalanítják, pár napig kiterítve száradni hagyják, majd kötegelve fedett helyre hordják. A magtermés utánszárítva kiváló takarmányadalék.
Ahhoz, hogy jó minőségű, nagy mennyiségű szakálltermésünk legyen, az ismertetett technológia betartása mellett alapvető fontosságú a fajta megválasztása. Az a tapasztalat, hogy szükség van rövidebb és hosszabb cirokszálakra is a seprű bélés-, illetve takaróanyagához. A kézi betakarítás miatt az érésidő fontos tényező – sok helyen a cirkot másodvetésként termesztik.
A korábbi érésű fajták az utóbbi évek esős őszi időjárása miatt is keresettebbek. A borítás munkáinak könnyítésére a hosszabb bugájú fajták kedveltebbek.
Sajnos, sokan úgy termesztenek seprűcirkot, hogy nem tudják, milyen fajtákból választhatnak. Számukra kézenfekvő a magyarországi köztermesztésben lévő fajták ismertetése.
Szegedi 185 – Régi kedvelt fajta, ami annak köszönhető, hogy szélsőséges időjárási viszonyok mellett is kiváló a termésbiztonsága és könnyen termeszthető.
Jumak – A leghosszabb tenyészidejű fajta. A szakáll tulajdonságai nagyon jók, azonban aszályos évben a buga besülhet.
Szegedi szlovák – Korai és nagyon jó ipari tulajdonságú fajta. Magvas termésének szakállaránya igen jó.
Szegedi 1023 – Hosszú szakállú, a nagyon jó ipari minőségét a többinél sűrűbb állományban adja. Termőképessége a legnagyobb.
Dia – A legkorábban érik. Igen finom, selymes szakálla van.
Szilárd – Az első olyan fajta, amelynél stressz hatására a szakáll nem vörösödik, hanem sárga marad.

Őrhidi László,
nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója