Elővetemény után, főnövény előtt a fóliában

Az ortodox egyházi naptár szerinti húsvétot megelőző napokban a kárpátaljai termesztők túladtak a hajtató létesítményeikben, főként hideghajtatásban termesztett korai zöldségek zömén. Eljött az ideje, hogy az előveteményt – a hónapos retket, zöldhagymát stb. – felváltsa a „fő kultúra”, például az uborka, paradicsom, paprika.

A gazdák eddigi tapasztalatairól, a rájuk váró további teendőkről Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.
– Hogyan alakul az idei esztendő a zöldségtermesztők számára?
– Tudtuk, hogy nehéz idény vár ránk, bár a tavasz szolgál meglepetésekkel. Közismert, hogy a korai zöldséget termesztőknek a pravoszláv húsvét előtti héten célszerű értékesíteni a termés döntő hányadát, vagyis ehhez kell igazítani az uborka, zöldhagyma, hónapos retek szedését, hiszen az ünnepre készülők minden pénzt megadnak az ilyenkor elérhető friss zöldségekért. Ez idén sem volt másként. A termesztők dolgát megkönnyítette, hogy az ortodox húsvétot ebben az évben április közepén ünnepelték, ami így egybeesett a korai értékesítésre szánt zöldségek érésidejével, miután a hideg tavasz miatt elhúzódott az ültetés-vetés időpontja.
Sajnos, beigazolódott a prognózisunk, amennyiben a zöldségárak a másfélszeresükre nőttek 2014-hez viszonyítva, míg a termesztési költségek meghaladták a tavalyiak kétszeresét. Ezzel együtt, tekintettel az ország gazdasági és politikai helyzetére, elmondható, hogy akinek sikerült nagyobb tételben realizálnia a termését, az többé-kevésbé elégedett lehet.
– Mi segített kivédeni a gazdasági-pénzügyi válság hatásait?
– Ismeretes, hogy a gazdák jelentős része nálunk, Nagydobrony környékén is hideghajtatással foglalkozik, ahol a fő kultúra előveteménye a hónapos retek, melyet zömében be is takarítottak az elmúlt héten, és sikerült jó áron értékesíteni. Az értékesítésben közrejátszott, hogy idén olyan felvásárlók is megjelentek a térségben, akik árujuk jelentős részét a korábbi években rendszerint az ország déli régióiban szerezték be. Miután közülük idén számosan – talán a déli termés minősége miatt – a térségünkben vásároltak, a megnövekedett kereslet felhajtotta az árakat, ami nagyobb árbevételhez juttatta a gazdákat.
– Mi a következő lépés a gazdák számára?
– Lassan oda nőnek a melegkedvelő növények palántái is, hogy sor kerülhet a kiültetésükre. Nálunk ennek hagyományosan április 18-20. körül érkezik el az ideje. A termelőknek tehát most igyekezniük kell az előző termés után kitakarítani a fóliasátrakat, felkészíteni a talajt az új növényállomány kiültetésére, illetve ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a palánták edzését.
– A teendők felsorolását kezdjük talán a fóliasátrak előkészítésével!
– Első lépésként tökéletesen ki kell takarítani a fóliasátrat az elővetemény után, vagyis maradéktalanul el kell távolítani a növényi maradványokat és a gyomot. A munka célja világos: ezzel is megakadályozhatjuk, hogy az esetlegesen felszaporodott kórokozók és kártevők a későbbiekben megtámadják a kiültetésre kerülő új növényállományt. A paprika és az uborka esetében emellett az is nagyon fontos, hogy ilyenkor nagy mennyiségű, legalább négyzetméterenként 15 kg-nyi érett istállótrágyát dolgozzunk be a talajba.
– A hajtatólétesítmények talaját rendszerint még télen előkészítik a következő termesztési idényre. Miért marad mégis az istállótrágya kijuttatása tavaszra?
– Az istállótrágya kijuttatását azért hagyjuk tavaszra, mert korábban a talajba kerülve akadályozná az előveteményként kiültetett növények, például a retek, a sárgarépa kellő minőségű vetését. Természetesen az idő rövidsége miatt ennél a tavaszi munkacsúcsnál különösen fontos a megfelelő időzítés és szervezés. Például rendelkezésre kell állnia a megfelelő munkaerőnek ahhoz, hogy a hajtatólétesítmények takarítását egy-két nap alatt elvégezhessük, majd a frissen kiszórt istállótrágyát a kellő mélységben bedolgozhassuk a talajba. Amennyiben lehetőség van rá, ehhez a munkához használjunk ásógépet. Persze a hagyományos, kézi ásó is kiválóan megfelel e célra, azonban vegyük figyelembe, hogy a gép gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé, s talán olcsóbb is.
– Megfelel a trágya bedolgozására a talajba a szántás vagy a talajmarózás is?
– Hajtatólétesítmények esetében fenntartásaim vannak ezzel kapcsolatban, mivel a talajmaró nem forgatja át kellő mélységben a földet az elővetemény után, szántáskor viszont tekintélyes barázdát hagy az eke, amit kézzel kell eldolgozni, márpedig, ahogy az ásás kapcsán is utaltam rá, a kézi munkaerő meglehetősen drága manapság.
– Mi a következő lépés az istállótrágya kijuttatása után?
– A zöldségtermesztéssel foglalkozók tudják, hogy február közepén-végén megjelennek az első lótetvek, amelyek előszeretettel rágcsálják a korai zöldségek hajtásait. A tetveket nemigen hibáztathatjuk ezért a szokásukért, hiszen ők csak teszik a dolgukat, azaz járatot vájnak a talajba, s ha éppen növény, például retekgumó esik az útjukba, akkor azon is keresztülrágják magukat. Vagyis a lótetű nem a retekkel táplálkozik ugyan, de tevékenységével kárt tesz benne. Amennyiben nem védekezünk ellene a megfelelő módon, akár a növényállomány felét is tönkreteheti.
A lótetű megjelenésének idején különféle csalikat szoktunk kitenni a járatok mellé – váltakozó hatékonysággal. Pedig a kártevő kiirtása rendkívül fontos, hiszen, egyrészt később a főnövényt is károsíthatja – különösen az uborkapalánták fiatal gyökereiben tud hatalmas kárt tenni –, másrészt megrágja a csepegtető öntözőrendszer csöveit. Rágócsápjaival 2-3 lyukat ejt a csepegtetőcsövön vagy -szalagon, amelyből azontúl ömleni fog a víz. Ha nem védekezünk ellene, a lótetű akár méterenként is kilyuggathatja az öntözőberendezést, aminek általában az a vége, hogy ki kell cserélni a csövet, ami egyrészt további költséget jelent, másrészt nem oldja meg a problémát, hiszen a lótetű továbbra is károsítani fog.
A védekezést általában minden évben meg kell ejtenünk, hiszen a nagy mennyiségű istállótrágyával óhatatlanul újabb „lótetűállományt” hurcolunk be a fóliaházunkba. Tavaly feltűnt a Nemastar elnevezésű biológiai rovarölő szer, amely a katalógus állítása szerint megoldja ezt a problémánkat. A készítmény egy fonálféregfaj lárváját alkalmazza. A szert ki kell szórni a kezelendő felületre és folyamatosan bemosatni a talajba, ahol elpusztítja a kártevőket, a lótetű mellett a vetési bagolylepke, a gyapottok-bagolylepke hernyóit, a cserebogárpajort stb. A szer felhasználása azért időszerű éppen most, mert alkalmazásához a talaj hőmérsékletének meg kell haladnia a 12 Celsius-fokot.

(Folytatjuk)