Ezzel az aprósággal sokat tehetünk az egészségünkért

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az elhízás előfordulása az 1980-as évektől megháromszorozódott Európa országaiban, 2008-ban pedig világszerte már mintegy 1,5 milliárd 20 évesnél idősebb túlsúlyos felnőtt és további 500 millió elhízott felnőtt – több mint 200 millió férfi és csaknem 300 millió nő – volt. 2010-ben több mint 40 millió 5 éves kor alatti gyermek volt túlsúlyos.

2014-ben a felnőtt nők 62%-a, a férfiak 67%-a, mintegy 5 millió ember súlytöbblettel rendelkezett. Az életkorral nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya: a fiatal nők több mint harmada, a középkorúak kétharmada, illetve az idősek több mint háromnegyede súlyfelesleggel rendelkezik. A fiatal férfiak kétötöde, a középkorúaknak már háromnegyede és az idős korosztály több mint négyötöde túlsúlyos vagy elhízott – állapította meg a 2014-ben elvégzett Országos Táplálkozás és Tápláltsági állapot vizsgálat.

A számos krónikus egészségi problémát okozó elhízás a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívását jelenti, hiszen a világ lakosságának 65 százaléka él olyan országban, ahol a túlsúly és elhízás több ember halálát okozza, mint az alultápláltság.

Magyarországon az elhízásból fakadó megbetegedések száma romló tendenciát mutat: a 2014-es adatok szerint a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos, a gyermekek esetében pedig minden negyedik-ötödik magyar gyermek többletkilókkal küzd.

„Az elhízás legtöbbször valamilyen energiaegyensúly-bomlás következtében alakul ki. A friss statisztikák szerint mára a lakosság nagy része kevesebbet mozog, mint amennyit eszik” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, az Európai Hidratációs Intézet tudományos munkatársa a hirado.hu-nak.

A szakember aláhúzta, hogy a megelőzés egy komplex folyamat, társadalmi szinten azonban kiemelt jelentőséggel bír az oktatás, valamint a megfelelő információátadás. Antal Emese azt is mondta, ma már szerencsére egyre többet beszélünk a helyes táplálkozás, életmód fontosságáról, de sajnos még mindig kevés szó esik a megfelelő folyadékpótlásról. „Vannak veszélyeztetett korcsoportok, így a gyerekek, idősek, betegek, sportolók, akiknél ez kiemelt jelentőségű” – tette hozzá.

Antal Emese azt tanácsolja, ne kérdezzük meg a gyereket, szomjas-e, hanem mindig adjunk neki e nélkül is innivalót. „Sokan akkor isznak, amikor szomjasak, de tudni kell, hogy a szomj már egy kései jel, ekkor már dehidratált a szervezet, ráadásul különböző mellékhatásai is lehetnek a dehidratáltságnak, így a fejfájás, fáradtság vagy a szédülés” – mutatott rá Antal Emese.

6-8 pohárral naponta

A dietetikus azt mondta: folyamatosan kellene a nap folyamán inni, ez kb. 6-8 pohár mennyiséget jelent fejenként. A szakember felhívta a figyelmet a túlivásra is, de – mint mondta – ez ritkább eset és inkább sportolók esetében történhet meg, ezért különböző ásványi anyagokat is tartalmazó sportitalok fogyasztását ajánlja azoknak, akik több órán keresztül mozognak.

A szakember aláhúzta, hogy egyelőre még nem készült túl sok tanulmány arra vonatkozóan, hogy mennyi folyadékot isznak a magyarok. A legutóbbi kutatás 2012-ben készült el, ebben 2 litert jelöltek meg átlagos folyadékmennyiségnek; a nők esetében a pontos adat 2 liter, míg a férfiak esetében 2,5 liter a szükséges mennyiség, amelyben az ételekből származó folyadék is benne van.
Antal Emese elmondta, a kutatások azt mutatják, hogy minél több fajta italból iszunk, annál könnyebben megy a hidratálás. A szakember azt ajánlja, hogy italaink legyenek változatosak, de tudatosuljon bennünk, hogy a gyümölcslevek, a cukros italok kalóriát is tartalmaznak, így ennek figyelembevételével válasszunk.

Antal Emese aláhúzta a kávéfogyasztás fontosságát is. Mint mondta, a koffein pozitív hatásait ma már elismerik, így bátran kijelenthető, hogy 400 gramm koffein általában nem okozhat gondot, ami 3-4 hosszúkávénak felel meg. Természetesen emellett ne felejtsük el, hogy a csokoládéban, teában és a kólában is koffein van – húzta alá.

A teák szintén a változatos folyadékfogyasztás szolgálatában állhatnak, esetükben azonban fontos odafigyelni egyes gyógyteák mellékhatásaira is – húzta alá Antal Emese.

Tudatosság

A szakember a hirado.hu-nak azt is mondta, a közétkeztetés, illetve például az új menzaprogram elsődleges célja, hogy a gyerekeket rászoktassák az egészséges étkezésre. Hozzátette ugyanakkor, hogy az élvezetes és egészséges étrendet eredményező új gyakorlat kialakulása időigényes, és nem csupán a gyerekeket, de a pedagógusokat, a szülőket és a konyhai személyzetet is folyamatos oktatásban kell részesíteni.

„Az egészséges, tudatos táplálkozás nem egy csoda, mindenki meg tudja valósítani. A betegségek 70-80 százaléka a helyes életmóddal, így az egészséges táplálkozással befolyásolható” – fejtette ki Antal Emese. Hozzátette: a napi négy-ötszöri, lehetőleg azonos időben történő változatos étkezés, amelyben a megfelelő gabonafélék, zöldség és gyümölcs, tejtermékek, húsok is megtalálhatóak, az egészség egyik záloga.