Folyamatosan károsítják az egyre szaporodó duzzasztógátak az Amazonast

Jelentős és visszafordíthatatlan károkat szenved el az Amazonas medencéje, ha folytatódik a nagyszabású duzzasztógát-építési program – közölték kutatók.

Jelenleg 428 hidroelektromos gát építése van tervben, 140 pedig már elkészült vagy építik. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a gátak befolyásolják a teljes folyórendszer dinamikáját, különleges fajok ezreit sodorva ezzel veszélybe. Tanulmányukat a Nature című tudományos lapban mutatták be.

„A világ a legsokszínűbb vizes területét fogja így elveszíteni” – mondta Edgargo Latrubesse, az amerikai Austinban lévő Texasi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Az Amazonas-medence több mint 6,1 millió négyzetkilométernyi területet foglal el. A folyó, mellékfolyói és a környező esőerdők a Föld frissvíz-készletének húsz százalékát adják, a régió a modern orvostudományban is használt értékes alapanyagok lelőhelye. Ez a bolygó legnagyobb és legösszetettebb folyórendszere.

Ezért is vált a hidroelektromos gátépítés fő területévé. A tanulmány azonban rávilágít arra, hogy az Amazonas vízi útjai mentén a megújuló energia nyeréséért tett erőfeszítések súlyos problémákhoz vezethetnek – írja a BBC.com.

A nemzetközi kutatócsoport aggodalmát fejezte ki a folyó üledékrétege természetes mozgásának megzavarása miatt. Az üledék létfontosságú tápanyagokat rejt az Amazonas régiójának vadvilága számára, emellett befolyásolja a vízi utak kanyargását és áradását is.

Latrubesse kiemelte: az üledék határozza meg, hogyan működik a folyó, hogyan mozog, hogyan alkot új földterületeket, hogyan frissíti az ökoszisztémát.

A texasi kutató szerint az előzetes környezeti felméréseket minden egyes gát esetében izolálva végezték el, csak a közvetlen környezetre vonatkozó hatását vizsgálták. A szakértő szerint azonban szélesebb körű vizsgálatra van szükség.

A tudós és munkatársai elkészítették a gátak környezeti sebezhetőségi indexét (DEVI), amely a gátaknak az Amazonas-medence folyóira és azok ökoszisztémáira gyakorolt jelenlegi és lehetséges vizsgálja. Egy terület sebezhetőségét egy 0-tól 100-ig terjedő skálán helyezi el a gátak okozta változások alapján.
A kutatók szerint a Madeira, a Maranon és az Ucayali nevű mellékfolyókat érinti leginkább a probléma, ezek kapták a legmagasabb DEVI-számot: a Madeira több mint 80, a Maranon 72, az Ucayali pedig 61 pontot kapott a skálán.
Ezek a folyók rengeteg különleges fajnak adnak otthont, melyek veszélybe kerülnek, ha a területükön tervezett gátaknak akár csak töredéke is megvalósul. „Fajok ezreinek életére lehet hatással a gátprojekt, több akár ki is halhat” – figyelmeztet a veszélyre Latrubesse.

A kutatók kiemelték: minden kár visszafordíthatatlan lehet, és minden kockázatot figyelembe kellene venni, mielőtt megkezdődik a gátak építése.

Az Amazonas üledéke táplálja Dél-Amerika legnagyobb mangrove-erdejét, korábbi vizsgálatok pedig kimutatták, hogy az Amazonas-medencétől a Mexikói-öbölig az esőzés és a viharok rendszerét is befolyásolja.

„A hatásdimenzió nemcsak regionális, hanem az egész féltekére vonatkozhat. Ha az összes tervezett gátat megépítik, összeadódó hatásaik olyan változásokat okozhatnak az Atlanti-óceánba tartó üledékben, ami károsítja a klímát” – mondta Latrubesse.