Gazdasarok: Faültetés és készülődés a télre a gyümölcsösben

Az oltványok kiválasztásáról, ültetéséről és gondozásáról, illetve a gyümölcsösben adódó egyéb idénymunkákról Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Eljött-e már a faültetés ideje?

–A szárazság ugyan még nem múlt el, de most, hogy van már némi nedvesség a talajban, meg lehet kezdeni a gyümölcsfák kiültetését. A facsemetékről, oltványokról jellemzően lehullottak már a levelek, ahol mégsem, ott lehetőség szerint szedjük le azokat, hogy ne száradjanak rájuk.

– Hogyan válasszunk oltványt?

– A gyümölcsoltványoknak alapvetően két fajtájuk létezik: a suháng és a koronás oltvány. Mindig azt szoktam javasolni, hogy lehetőség szerint suhángot vásároljunk. A suhángot ugyanis ízlésünk, elképzelésünk szerint alakíthatjuk a továbbiakban, egyaránt nevelhetjük a koronáját katlan, orsó, váza stb. formájúra, de akár a kordonos termesztéshez is hozzáidomíthatjuk. Emellett tavasszal majd olyan magasan vághatjuk vissza a vesszőket, amilyen törzsmagasságot szeretnénk kialakítani.

Igyekezzünk egészséges oltványokat választani. A legcélszerűbb egyéves csemetéket vásárolni. Figyeljünk oda, hogy a kitermelt oltványok gyökérzete ne legyen elszáradva. Ha ugyanis az oltványokat sokáig árulják például a piacon, a hajszálgyökerek elszáradnak, s már nem lesznek képesek tápanyagot felvenni tavasszal a földből. Célszerű ezért frissen kivájt oltványokat hazavinni, s mielőbb elültetni azokat új helyükön. Késsel vagy metszőollóval vagdossuk meg kissé a gyökérzetet, s ha azt látjuk, hogy az szép friss, barnás-zöld színű, akkor nyugodtan megvásárolhatjuk, mert azok a gyökerek még életképesek, nagy valószínűséggel megfogannak. Otthon kiültetés előtt tanácsos 12–24 órára pépes iszapba mártani a csemeték gyökérzetét, hogy megszívhassa magát, ami a továbbiakban elősegíti a kallusz- és a kambiumképződést.

– Az ültetés menetét többször ismertettük már e rovatban, a kezdő kertészek figyelmét azonban talán nem árt még egyszer felhívni a leggyakoribb hibákra, amelyek akár végzeteseknek is bizonyulhatnak a növényeik számára. Mire figyeljünk tehát az ültetésnél?

– Ültetés előtt ne feledjük alaposan belocsolni a gödröt, hiszen nagy a szárazság, a továbbiakban azonban csak mérsékelten öntözzük a csemetéinket, épp csak annyi nedvesség érje a gyökérzetet, hogy ne száradjon ki. Nagy hidegben ugyanis a nedvesebb föld jobban átfagy, mint a száraz, s ezt a fák is megsínylik.

Ha olyan helyen telepítünk, ahol az ültetvényünkhöz az erdei vadak is hozzáférhetnek, célszerű télére valamiféle védőréteggel betekerni a csemeték törzsét a vissza nem vágott részig. Erre a célra Magyarországon speciális, könnyen felhelyezhető és több éven át használható védőháló kapható. Azonban kisebb költséggel is megoldhatjuk a védekezést, ha például cementes zsákok papírjával tekerjük körbe fácskáinkat. Tapasztalatom szerint a nyulak nem szeretik ezt a fajta papírt – vagy a fogaik között ropogó cementszemcséket? –, ezért nem tesznek kárt az ültetvényben.

Ültetés után kissé kupacoljuk fel a földet a csemete töve körül. Ez egyrészt azért szükséges, mert a talaj úgyis ülepedni fog, így idővel nem alakul ki gödör a fa körül, amelyben később megállhat az esővíz vagy a hólé, amely megfagyva akár az egész növényt elpusztíthatja. Másrészt a vastagabb földréteg a fagy ellen is védi valamelyest a gyökérzetet.

– Mivel takarhatjuk még télire a fák alatt a talajt?

– Szinte bármi megfelel erre a célra, ami a ház körül található. A szalmát ugyanakkor nem ajánlanám, mert abba rágcsálók költözhetnek télire, amelyek a fák tövét is megrághatják. A fűrészpor sem ajánlott, miután igen gyakori, hogy különböző gombabetegségekkel fertőzött, amelyek a facsemetékre is átterjedhetnek. Javasolhatom viszont talajtakarásra a trágyát, amely egyrészt védi a hidegtől a növényeket, másrészt az esővízzel és hólével tápanyag szivárog le belőle a gyökerekhez. Kijuttatás előtt azonban győződjünk meg róla, hogy a trágya nem tartalmaz-e kolorádóparajt, amely elpusztíthatja a növény gyökérzetét.

– Hogy állunk a szőlővel?

– A szőlőben befejeződött a szüret, megindult a lombhullás. Ilyenkor továbbra is érdemes figyelni a lombozatra, hogy idejében észrevegyük a különféle betegségek esetleges megjelenését. Ha például azt látjuk, hogy lisztharmat ütötte fel a fejét, érdemes még ilyenkor is megpermetezni a szőlőt valamilyen kéntartalmú szerrel. A lisztharmatnak ugyanis megvan az a rossz tulajdonsága, hogy gátolja a szőlőben a keményítő cukorrá történő átalakulását, miáltal csökkenti a szőlő fagytűrő képességét. Arról nem is szólva, hogy a permetezéssel elejét vehetjük a lisztharmat jövő évi elterjedésének a szőlőnkben.

Javasolt folyamatosan összegyűjteni a lehullott leveleket – a szőlőben és a gyümölcsösben egyaránt. A beteg, fertőzött leveleket azonnal semmisítsük meg – a legjobb, ha mindjárt elégetjük. Az egészséges avarból viszont érdemes komposztot készíteni. Vigyázzunk, hogy a komposztcsomóba lehetőség szerint ne kerüljenek vastagabb fás részek. Több réteget halmozhatunk egymásra, az egyes levélrétegek közé szórjunk némi földet, szerves trágyát, de ha van, akár nitrogéntartalmú műtrágyát is kisebb mennyiségben. Jövőre nagyszerű magházföldet nyerünk így.

– Ültethetünk-e már szőlőt is?

– A kertészek helyében én várnék még néhány hetet a szőlőoltványok kiültetésével, mondjuk az első fagyokig. Hagyjuk beérni szőlővesszőinket, hagyjuk, hogy befejeződjék a télre való felkészülésük, mert akkor nagyobb eséllyel érik meg a tavaszt.

Addig is van még teendőnk bőven a kertben és a szőlőben. Például ha időnk engedi, nekiláthatunk az őszi talajlazításnak. Az ásással-kapálással egy időben célszerű szerves, annak hiányában műtrágyát is kijuttatni. Ne feledjük, hogy a gyümölcsfákat háromévenként, gyenge minőségű talajokon pedig legalább kétévenként tanácsos trágyázni. Ott, ahol nagy a szárazság, ezzel egy időben célszerű alaposan megöntözni a fáinkat.

Ezzel párhuzamosan érdemes ilyenkor valamilyen növényvédő szerrel lepermetezni az évelő gyomnövényeket. Az évelő gyomnövényekről köztudott, hogy gyökérzetük egy része még egy alapos gyomlálás után is a földben marad. Most azonban egy olyan vegetációs időszakhoz érkeztünk el, amikor megfordul a tápanyagok áramlási iránya a talaj feletti részektől a gyökérzet felé. Ha tehát valamilyen felszívódó hatású gyomirtószert használunk, amilyen például a Roundup vagy a Medallon, azok a növényi nedvekkel együtt egészen a gyökérzetig hatolnak, s a növény egészét elpusztítják, megakadályozva, hogy az áttelelő gyökerek révén a gyomok a következő évben újjáéledjenek.