Gombavető, esőt hozó

„Ha száraz a nyár eleje,/Szent Vid/Bő esőt hoz, szavamra, ezt/Elhidd!/Margit-napi esőcseppek/Tizennégy napig peregnek./János-napi zivatar/Negyven napig elvakar” – Szent Iván hava, június hónap időjárásának előrejelzése olvasható ebben a mondókában. A hónap jeles napjai, időjóslásai főként szentek emléknapjaihoz kapcsolódnak.

Június 2., Szent Erazmus vértanú napja. 303-ban halt igen csúnya halált. A legenda arról szól, hogy orsóra tekerve szakították ki a beleit. Kivégzésének módja miatt egyrészt a bélgörcsben szenvedők védőszentje, a kivégzőeszköz alakja miatt pedig az esztergályosoké. A hajósok védőszentjeként is számon tartják. Elszenvedett kínjai miatt a vajúdó nők és azok is fohászkodtak hozzá, akiket bélfájás, kólika kínozott.

Június 8., Medárd napja. A népi időjóslás szerint, ha Szent Medárd püspök napján esik az eső, akkor 40 napig hasonló, esős, hűvös időre kell számítani. Ha viszont napos időt hoz Medárd, az 40 napos száraz időt jelez. Bor- és pálinkaszerető népként a várható alapanyag-termésről is megtudhatunk egyet s mást. Ha Medárdkor esik, savanyú lesz a bor, de jó a gabonatermés, ha napos időt kapunk, akkor jó gyümölcstermésben reménykedhetünk.

Június 10., Margit napja általában esős nap. Mérges Margit zivatart hoz.

Június 13., Páduai Szent Antal áldozópap és egyháztanító napja. 1195-ben született Lisszabonban előkelő, vallásos családban. Fiatalon csatlakozott egy kis rendház közösségéhez, s ruhájukkal együtt templomuk védőszentje, Remete Szent Antal nevét is magára öltötte. Rövid élete folyamán az eretnekség ellen küzdött, s mindig kitűnt társai közül beszédeivel. 1231-ben halt meg. Számtalan ima került meghallgatásra, számtalan csoda és gyógyulás történt sírjánál, ezért halála után kevesebb mint egy évvel IX. Gergely pápa szentté avatta.

Az alakját övező egyik legenda szerint egy eretnek az Oltáriszentséget gúnyolta, s azt mondta, addig nem hisz Krisztusnak az Oltáriszentségben való jelenlétében, míg öszvérje le nem térdel az előtt. Néhány nappal később Antal egy beteghez vitte épp az Oltáriszentséget, amikor találkozott az illetővel, akinek öszvérje két lábra ereszkedve meghajtotta fejét.

Páduai Szent Antal többek között az utasok, szobrászok, szegedi paprikatermelők, szegények védőszentje. A katolikus templomokban a szobra mellett található a Szent Antal persely, melyben a rászorulók számára gyűjtenek adományokat. Hozzá imádkoznak háború okozta ínség, pestis idején, láz és terméketlenség esetén, sőt még az eladólányok is, hogy küldjön nekik kérőt. Leggyakrabban barna szerzetesruhában ábrázolják. Egyik kezében a kis Jézust, másik kezében egy liliomot tartva. Napját sok helyen munkatilalom jellemzi. Sem a szántóföldön, sem a szőlőben nem szabad dolgozni.

Az ő nevéhez kötődik az orbánc, melyet Szent Antal tüzének is neveznek, emiatt emléknapjához főleg gyógyítással kapcsolatos szokások fűződnek. A hagyományok tájegységenként változnak: míg egyes helyeken a megtisztulás szimbólumaként tüzet gyújtottak, addig másutt ez tilos volt, nehogy elkapják az emberek az orbáncot. Az elnevezés eredete: 1089-ben Franciaországban egy orbánchoz nagyon hasonló betegség pusztított, amit valójában mérgezés okozott. Híre ment, hogy akik Remete Szent Antal ereklyéi előtt imádkoztak, azok meggyógyultak. Így ragadt rá a betegségre a Szent Antal tüze név. Az orbánc okozta vörös kelések miatt arra, akinek kipirosította a bor az orrát, azt mondják: Szent Antal tüze kiverte. De mondják ezt arra is, aki kipirult a jóllakottságtól.

A népi időjóslás szerint: Szent Antal a gombát veti, ha napján az eső esik. Antal képes „elvinni a szénát”, vagyis esősre fordulni.

Június 15., Szent Vitus (Vid). A legenda szerint már 12 éves korában szembeszállt édesapjával és megtagadta, hogy bálványokat imádjon. Emiatt a fejedelem parancsára ütni kezdték, de bántalmazói és a fejedelem keze is megbénult, és csak Vitus imádságára gyógyult meg. Később a császár fiát megszállta az ördög, aki csak úgy volt hajlandó elhagyni őt, ha Vid űzi ki belőle. Vid valóban elűzte, a császár „hálája jeléül” mégis bálványimádásra akarta kényszeríteni. A továbbra is ellenkező Videt börtönbe vetette, éjjel azonban a tömlöcöt nagy világosság járta át, láncai pedig maguktól hullottak le róla. A császár égő katlanba vettette, szurokban és ólomban főzette őt mesterével együtt, de ez sem tett kárt bennük. Újabb kínzásaikor vihar kerekedett, ami ledöntötte a bálványokat és a templomokat. Videt ekkor társaival angyal ragadta el és lelkét elvitte az Úristennek.

Június 22. szintén egy keresztény vértanú, Szent Ákos emléknapja. Őt a legenda szerint tízezer katonatársával együtt feszítették keresztre az Ararát hegyén, mert megtagadták a pogány isteneknek való áldozást. Keresztre feszítésükkor azokért imádkoztak, akik majd hozzájuk fordulnak könyörgésükkel.

Június 24-én Keresztelő Szent Jánosra emlékszünk, s főként Szent Iván napjaként emlegetjük. Egyben a nyári napforduló napja is, amelyen nagy tüzeket gyújtanak, ami a megújulást és a megtisztulást is szimbolizálja. A hiedelmek szerint a Szent Iván-éji tűz véd a betegségektől, a jégveréstől. A tűz körültáncolása termékenységvarázsló szokás, átugrása pedig szerencsét hoz. A népi időjóslás szerint, amilyen az idő Szent Iván napján, olyan lesz a következő 40 napban is. Ezen a napon szakad meg a gabona gyökere, s kezdődik az érés. Ha viszont Szent Ivánkor szól a kakukk, akkor jégverés fenyegeti a vetést.

Június 29. Péter és Pál apostolok névünnepe. A hagyomány szerint mindkettejüket ezen a napon végezték ki. Pétert keresztre feszítették (fejjel lefelé, mert nem akart úgy kerülni a keresztre, mint a Mester), Pált pedig lefejezték. Ez a nap az aratás kezdete. Ha nagyon meleg van, várhatóan nagyon hideg lesz a tél.

Espán M.