Hatvanéves mindenki kedvenc fogmosó medvéje, a Tévémaci
Kis híján egy szigorú, intelmeket osztogató doktor bácsi vezette fel az esti meséket, de Bálint Ágnes író-szerkesztőnek köszönhetően végül az imádni való mackó kapta a „szerepet”. Az azóta generációk kedvencévé vált ikonikus Tévémaci pontosan 60 éve, 1963. április 15-én debütált a képernyőn.
A Magyar Televízió korai időszakának slágerműfaja volt a bábjáték. Amikor a gyerekeknek szóló műsorok szerkesztősége megalakult, olyan szakemberek csatlakoztak a csapathoz, akik bábrendezőként, íróként, tervezőként is nemzetközi tapasztalattal rendelkeztek.
Szükségét érezték valaminek, ami egységes keretbe foglalja a bemondók által felolvasott, akkor még szinte alig illusztrált meséket. A hat főcímterv közül eleinte Gombóc tündérrel váltakozva, majd az elsöprő sikernek köszönhetően egyedüli sztárszereplőként vezethette fel először a Jó éjszakát gyerekek! műsorait, majd az Esti meséket a Tévémaci – derül ki az MTVA Archívumának összeállításából.
A Gyermek- és Ifjúsági Osztály vágya és célja határozott volt: „Ha sikerül vonzó és érdekes módon megértetni, hogy miért fontos este korán lefeküdni, vagy miért nem elegendő az egészséges élethez a cukor és a fagylalt, hogy miért kell fogat mosni, szeretni a főzeléket és a gyümölcsöt, egyszóval az étrend, az öltözködés, a tisztálkodás kulturált formáit elfogadtatni, akkor nem vész kárba erőfeszítésünk.” A bábfigura 1963. április 15-én debütált a tévében.
A Tévémaci eredetileg mackókunyhóban élt volna falusi környezetben, ám a modern lakások megjelenésével ő is panelba költözött. A prototípust Lengyel Zsolt festőművész terve alapján Kőber Tibor tervezte. Sokan hitték azt, hogy valaki van a bábuban, pedig a filcborítású figura csupán 16 centiméteres és a belsejébe épített drótok segítségével volt mozgatható. A televízióban ekkor alkalmazták először a kockázott bábfilm módszerét.
1968. augusztus 19-én megújult a báb. 1970-ben Bálint Ágnes Jó éjszakát, Maci! címmel könyvet ír róla. Kezdetektől volt alvótársa: először Valérka, később Csutkababa, majd Paprika Jancsi. A gurgulázás után felcsendülő jól ismert kísérőzene, melynek hallatára kiürült az utca, Pécsi József egy rádiójátékának részlete, amelyet Vajda József fagottművész ad elő. További érdekesség, hogy a maci volt az első bábfigura, amely a világűrt is meghódította Farkas Bertalan társaságában 1980 májusában.
1981-ben Koch Aurél tervei alapján kapott új formát és barátot a maci, aki a mindennapok rohanásában az állandóságot jelentette sok millió kisgyermeknek. A pöttyös hálóinget kantáros fiúnadrágra cserélő, immár egyértelműen fiú maci a nyári szünet kezdetétől, június 12-től kísérte a meséket. Bálint Ágnes új könyvet is írt róla, Én vagyok a Tévé-Maci címmel.
A legújabb, leghosszabb életű és egyben máig közkedvelt Tévémaci a Pannónia Rajzfilmstúdióban Foky Ottó tervezőnek és Szabó László makettes iparművésznek köszönhetően látta meg a napvilágot, és 1982. október 20-án lépett a nézők elé. Sikerét nem bízták a véletlenre, hiszen tervezője keze alól került ki Misi Mókus, Mirr-Murr kandúr és a Legkisebb Ugrifüles is. Az új mackó már az ujjait is tudta mozgatni, szeme pedig viaszból készült, élénkebbé téve arckifejezését. Foky Ottó a hét minden napjára és a nagyobb ünnepekre külön kis epizódot készített.
A helyes viselkedésre nevelést továbbfejlesztették az alkotók: a fogmosásnál például megjelennek a valóságos mozdulatok. 1998-ban rövid időre eltűnt a színtérről, mert elavulnak tartották, ám a nézők szeretete (és aláírásgyűjtő kampánya) fél év alatt visszahozta őt a képernyőre.
2012. április 15-én ugyan megpróbálták lecserélni a közkedvelt figurát egy modernebb változatra, de a nézők azt nem tudták megszeretni, így négy hónap után visszatért a jól ismert és szeretett Tévémaci.
2012. december 31-én utolsóként kapott papíralapú személyi igazolványt a Tévémaci, az okmányt motoros rendőr szállította ki a tv-székházba. Igazi címmel, személyi számmal ellátott igazolvány volt, anyja neve – immár hivatalosan is –, Bálint Ágnes.
Forrás: hirado.hu
Nyitókép: MTI/Pintér Márta/Nemzeti Fotótár