Hőségben mindenkinek lemegy a vérnyomása

A hőségben kitágulnak az erek, lemegy a vérnyomás, és a nagy folyadékvesztés miatt besűrűsödik a vér, ami vérrögképződéshez vezethet. Mit együnk, hogy elkerüljük a hőség miatti szívritmuszavart?
„A hőségben az erek kitágulnak, és a szív fokozott munkavégzésre kényszerül. Az erek kitágulása a vérnyomás csökkenésével jár. A fokozott verejtékezés pedig a vér besűrűsödését, és ezáltal a vérrögképződés kockázatának növekedését eredményezi” – mondja dr. Czuriga István, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.

A hőségben az egészségesek és a magas vérnyomással küzdők vérnyomása is csökken. Ez szédüléssel, szélsőséges esetben akár ájulással is járhat. „Az ellenszer azonban egészségesek esetében sem a fokozott kávéfogyasztás. A kávé mellett kerüljük ilyenkor a nagy cukortartalmú italokat is, valamint az alkoholt is” – mondja a kardiológus. A koffein és az alkohol ugyanis vízhajtó hatásúak, azaz növelik a veséken keresztüláramló vér mennyiségét , és lassítják az életfontosságú sók felszívódását.

„A magas vérnyomással küzdők esetében a kánikulában ajánlott lehet a gyógyszeradag csökkentése, ám ez mindig az orvossal egyeztetve történjen” – mondja dr. Czuriga István.

A hőségben a vér besűrűsödhet

A szervezet a hőség ellen fokozott verejtékezéssel védekezik, ami a szervezet teljes folyadékháztartását érinti. A fokozott folyadékvesztés a vér besűrűsödésével jár, ami elősegíti a vérrögképződést, a vérrögök pedig az ereket elzárva szívinfarktushoz, stroke-hoz, embóliához vezethetnek. Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek az erei már eleve meszesek, mivel egy rugalmatlanabb falú artériát már egy kisebb vérrög is elzárhat. Ezért különösen figyeljünk hőség idején a folyadékpótlásra, és figyelmeztessük rá szív- és érrendszeri betegségben szenvedő ismerőseinket, valamint az időseket. A szomjúságérzet ugyanis a korral csökken, így a gyerekek mellett az időseknél is fokozott a kiszáradás kockázata.

„A hőségben napi 2-3 liter folyadék fogyasztása ajánlott. Azok, akik hajlamosak az ödémásodásra, vízesedésre azaz szívük nem tökéletesen működik, azoknak napi 1,5 liter folyadék fogyasztása ajánlott, azaz óránként egy deciliter folyadék. Ily módon ők is elkerülhetik a kiszáradást” – mondja dr. Czuriga István.

A krónikus dehidratáltság első jelei a fáradtság, a szédülés és akoncentrálóképesség csökkenése – ha ezt észleljük magunkon, egy újabb kávé helyett inkább igyunk meg egy nagy pohár vizet.

A sóvesztés miatt szívritmuszavarok alakulhatnak ki

„Verejtékezéssel nemcsak folyadékot vesztünk, hanem létfontosságú sókat, úgynevezett elektrolitokat is: többek között káliumot, nátriumot és magnéziumot. Szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél e sók hiánya, különösen a magnéziumé és a káliumé, szívritmuszavarokhoz vezethet” – mondja a kardiológus.

Ezért a hőségben figyelni kell e sók pótlására is az ásványvizeken vagy az ételeken keresztül. Kiemelkedően magas a káliumtartalma a diónak, a mandulának, a banánnak, de a most érő gyümölcsökben (cseresznyében, meggyben, sárgabarackban, málnában) is megtalálható. Magnéziumban gazdagok a leveles zöldségek, az olajos magvak, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonák.

A szív- és érrendszer mellett a hőség megterheli az idegrendszert is, ami a koncentráció romlásával, a figyelem lankadásával jár (ezért több ilyenkor a baleset). Emellett a hőség kedvez a szervezet gyulladásos folyamatainak is.
Amikor a szervezet nem képes megküzdeni a hőséggel

Az is előfordulhat, hogy a szervezet nem képes megküzdeni a hőséggel, ami számos kórkép kialakulásához vezethet. Ezek egy része nem túlságosan komoly (nyári ödéma, bőrkiütések, hőgörcs), de kialakulhat hőkimerülés és hőguta is.

A hőgörcs súlyos izomgörcsöket jelent, mely a hosszantartó testmozgás, az erős verejtékezés és a túlzott sóvesztés együttes következménye.

A hőgörcsnél súlyosabb állapot a hőkimerülés, amely még nagyobb folyadék- és sóveszteség következménye. Tünetei a szédülés, a gyengeség, a fejfájás, az izomfájdalom, de akár ájulást, eszméletvesztést is okozhat.

Végül hőguta esetén a testhőmérséklet 41 Celsius-fok fölé szökik, ami életfontosságú szervek (többek között az agy és a vese) működési zavarához, károsodásához vezethet. Életveszélyes állapot, ezért ha a napszúrásnál észlelt tünetek mellett tudatzavart, eszméletvesztést vagy görcsrohamot is észlelünk valakin, azonnal forduljunk orvoshoz. Addig, amíg a szakszerű segítség megérkezik, a hőgutát szenvedettet helyezzük árnyékba, hűvös környezetbe, és hideg borogatással hűtsük bőrét. Jót tehet a betegnek egy hideg fürdő is, valamint a végtagok dörzsölése, a vérkeringés javítása.

A felsorolt kórképek elkerülhetők, ha a hőségben tűző nap helyett inkább az árnyékban tartózkodunk, a déli órákat pedig zárt helyen, sötétített helyiségben töltjük, illetve figyelünk a megfelelő folyadékbevitelre. Soha ne induljunk el autóval anélkül, hogy lenne nálunk víz. Mielőtt beülünk az autóba, mindig szellőztessük át a belső teret, hiszen a napon drasztikusan felmelegedhet.
Forrás: origo.hu