Június 22/23. – Rák hava

A június 22/23-ával kezdődő csillagászati hónap névadója az Ikrek és az Oroszlán közötti jelentéktelen állatövi csillagkép, amely az időszámításunk előtti 2000 évben volt a nyári napforduló otthona.

Az égi Rák (Cancer) mintájául nem a hosszúfarkú rák (Macrura) szolgált, amilyen a homár, a languszta vagy a mi folyami rákunk, hanem a rövidfarkú rákok körébe tartozó tarisznyarákok családjának (Cancridae) valamelyik tagja. A névadó nemnek (Cancer) 20 faja van, s ezek mind part mentiek és kétéltűek: vagy a sziklákon vagy a sekély árapályövben élnek. Többszörösen illő képmásai tehát az Állatöv e tipikusan átmeneti szakaszának, hiszen a Rák, e „nedves” csillagkép határos egyfelől a Tejúttal, másfelől a „száraz” Oroszlánnal, továbbá, időszámításunk előtt a napforduló „otthona” volt, s időszámításunk kezdetén a Nappal való együttállása (eltűnése) Egyiptomban a Nílus áradását jelezte. Különösen figyelemre méltó a csillagkép asztrológiai urának, a Holdnak és a rákoknak hiedelmi összekapcsolása. A természettudósok számára ugyanis bebizonyosodott, hogy a szóban forgó rákfajok életciklusa, vándorlása és szaporodása egyrészt a napi árapály ingadozáshoz, másrészt a hónapos holdváltozáshoz igazodik. Egyiptomban csak a késői korban vált általánossá a csillagkép rák-ábrázolása, korábban inkább skarabeuszhoz hasonlították (a két állat sziluettje hasonlít egymásra). A szent skarabeusz kultusza épp arra vezethető vissza, hogy csillagképe adott helyet a napfordulónak. Kheprit, a ganajtúró bogarat már a korai időkben a kelő Nap megtestesülésének tekintették; úgymond, a napgolyó is úgy gördül végig az égen, ahogy a szkarabeusz a szamár gombócát gurigatja. Amint a napisten a napkoronggal, úgy volt egylényegű Khepri a galacsinnal, amibe a petéjét tojja, s amiből a világra jön.