Ma van az apák napja

Vasárnap apák napja. Minden évben június harmadik vasárnapján ünnepeljük ezt a napot. Az apák fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, számos pszichológiai tanulmány is igazolja. Vajon a családban betöltött szerepük hogyan változott az idők folyamán, milyen új kihívásokkal néznek szembe napjainkban?

Az apák napját Európa katolikus országaiban már a középkorban is ünnepelték, Szent József napján, március 19-én. Számos európai országban, mint például Portugália vagy Svájc még mindig március 19-én ünneplik.

Az apák napja, mint világünnep az USA-ból terjedt el. 1909-ben, Sonora Smart Dodd kezdeményezte az apák napja megünneplését, mikor egy anyák napi rendezvényen vett részt. Az ő édesapja egyedül nevelte fel őt és testvéreit, mivel édesanyjuk meghalt szülés közben. Sonora Smart Dodd sokat kampányolt az apák napja ünnepléséért, és az USA egyre több államában kezdték ünnepelni, de csak 1972-ben ismerte el hivatalos ünnepnek Richard Nixon elnök.

Magyarországon 1994-ben indítottak mozgalmat az apák napja bevezetésére, ezért nálunk nincs még akkora hagyománya, mint az anyák napjának, de évről évre nő a népszerűsége.

A gyermek fejlődésében, személyiségének formálódásában nagy szerepe van annak, milyen mintákat közvetített az apa számára. A későbbiekben nagyban befolyásolja saját önértékelésében és párkapcsolat kialakításában az, hogy milyen volt az édesapával való viszony, milyen értéket közvetített az apai szereplő.

Sokan nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy nem csak az anya-gyermek kapcsolat fontos, hanem az apa-gyermek kapcsolat is.

„A járvány nem változtatott az apák szerepén, ahhoz rövid időszak volt az apáknak radikális szerepváltozásai lettek volna” – mondta Steigervald Krisztián generációkutató az M1 Ma reggel című műsorában. „Azonban sok újabb terhet kellett megtanulniuk a szülőknek. A gyereknevelésben az óvodák és iskolák sok szerepet átvesznek, ezáltal sok terhet vesznek le a vállukról” – tette hozzá.

A járvány alatt sokkal többet kellett a gyerekkel lenni, az étkeztetést és a tanulás folyamatát is biztosítani kellett, amiből a férfiak is bőven kivették a részüket.

Az elmúlt évtizedekben sok minden megváltozott az apák szerepét illetően.

„A digitalizációval megjelent az audiovizuális kommunikációnak az egyik tanulsága, hogy sokkal fontosabb a kinézet. Napjainkban fontos lett a férfi külső, a megjelenés, míg a 80-as, 90-es évek meghatározó alakjaitól nem volt elvárás a külső” – hívta fel a figyelmet a generációkutató.

Régen csak a család eltartása és védelme volt a legfontosabb szerepe egy férfinak, ma már olyan dolgokat is meg kell tenniük, mint például a pelenkacsere vagy a főzés. „A tiszta, egyértelmű szerepek eltűntek, most nehezebb a dolga egy apának, miközben az apa érzelmi szempontból csak a 20. században lépett be a családba” – fejtette ki.

A generációs minták az átvett minták alapján alakulnak, például egy apa a saját apjától vesz át szokásokat.

A mai digitális világban, nehéz digitális szülőnek lenni, a gyermekek általában jóval előttünk járnak, tudatosnak kell lennünk, és meg kell tanulnunk, hogy mit jelent az internet gyermekünk életében. A digitalizáció is nagy jelentőséggel bír ebben.

„A korábbi generációk offline világban éltek, fára másztak, az utcán játszottak, ma ezt az online világ váltotta fel, de meg kell mutatni és tanítani a gyereknek az offline világot is, ez a szülők felelőssége” – hívta fel a figyelmet a generációkutató.