Magyar filmek, melyek az Oscar-díj közelében voltak

Két magyar alkotás nyert eddig arany szobrot, többet pedig jelöltek Oscar-díjra. Mutatjuk őket.

A Saul fia című magyar filmet Oscar-díjra jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Nem Nemes Jeles László rendező alkotása az egyetlen magyar mű, amely jelölést kapott. Két alkotás kapott eddig arany szobrot, többet pedig jelöltek az idegen nyelvű, illetve az animációs filmek között.

A rekorder Szabó István rendező: Mephisto című filmje 1982-ben lett Oscar-díjas, a huszadik század első felének történelmi eseményeit feldolgozó trilógiájának másik két darabja, a Redl ezredes és a Hanussen pedig a jelöltek között volt. Ezt megelőzően az 1980-as Bizalom című filmje versenyzett a legjobb külföldi alkotás díjáért.

Oscar-díjat nyert:

1. A légy
1980-ban mutatták be Rofusz Ferenc animációs filmjét, 1981-ben nyert Oscart. A házba berepül egy légy, és menekülnie kell, mert légycsapóval üldözik – a történetet a légy szemszögéből láthatjuk. Rofusz Ferenc elmondta, hogy 3600 rajzból két év munkájával állította össze a kész filmet.

https://www.youtube.com/watch?v=dnqRMEIkFnw

2. Mephisto
Külföldön hatalmas sikert aratott az itthon 1981-ben bemutatott film. Klaus Mann azonos című regénye alapján készült, rendezője Szabó István. Az 1920-as években, Németországban játszódik, a főhős egy becsvágyó hamburgi színész, aki az érvényesülés érdekében lassan a náci hatalom szolgájává válik. 1982-ben a legjobb külföldi filmek közé jelölték, és meg is nyerte az arany szobrot. A film egyik nagy erénye, hogy mentes a didaktikus, szájbarágós kinyilatkoztatásoktól.

https://www.youtube.com/watch?v=ghmMHNqZaqM

Jelölések:

1. A Pál utcai fiúk
1969-ben bemutatott, magyar-amerikai koprodukcióban készült film, Molnár Ferenc mindannyiunk által ismert és olvasott regénye alapján. Fábri Zoltán rendezte, akinek olyan alkotásokat köszönhetünk, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna (1958), a Két félidő a pokolban, az Isten hozta őrnagy úr!, a Hangyaboly, Az ötödik pecsét és a szintén Oscar-jelölést kapott Magyarok.

2. Macskajáték
Orbán Erzsi, nyugdíjas zene tanárnő Budapesten lakik. Évek óta titkoltan szerelmes a hajdani operaénekes csillagba – Viktor úrba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére. A végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak. A Viktorral való heti találkozások rituáléja drámai hangulatúvá válik, amikor megjelenik Paula – Erzsi sorstársa. Neki szintén nem közömbös a volt énekes, sőt – kölcsönös érzelmeket ébreszt benne. Orbán Erzsi tragikus érzelmi válságba kerül. Örkény művéből Makk Károly rendezett filmet 1974-ban. Az alkotást 1975-ben jelölték legjobb külföldi film kategóriában.

https://www.youtube.com/watch?v=yK-hlwXGHFo

3. Magyarok
Balázs József családtörténeti ihletettségű regényéből készült a forgatókönyv. Az 1940-es években játszódó történetben egy nyírségi magyarokból álló csoport a háborús Németországban próbál szerencsét. Keményen dolgoznak, szeretnének pénzt összegyűjteni, házat venni. A földeken azonban holttesteket találnak. Ők azonban próbálnak nem tudomást venni erről. Amíg lehet. Az 1977-ben bemutatott filmet 1978-ban jelölték Oscarra.

4. Bizalom
1980-ban mutatták be, 1981-ben jelölték. A második világháborúban játszódó történetben egy nő azzal szembesül, hogy férje baloldali tevékenysége miatt muszáj bujkálniuk és hamis személyazonossággal kivárni a háború végét. Kata immár egy erdélyi menekült „feleségeként” költözik be egy idegen lakásba. Új „férje” a mozgalom tagja, szigorú, hideg, bizalmatlan. Lassan mégis egyre közelebb kerülnek egymáshoz, de a helyzetük miatt képtelenné látszik, hogy mindketten feloldódjanak a kapcsolatban, mindketten ugyanúgy kitárulkozhassanak és mindketten teljesen őszinték lehessenek egymáshoz.

https://www.youtube.com/watch?v=xJ9zO5ojdxI

5. Jób lázadása
A megrendítő filmet Gyöngyössy Imre rendezte, 1983-ban mutatták be, és 1984-ben jelölték külföldi film kategóriában Oscar-díjra. Alapja a bibliai Jób története, akit Isten keményen próbára tesz: egyetlen nap alatt veszíti el a családját és a vagyonát. A férfi lelki tusáját, belső harcait a Szentírásban a Jób könyvében kísérhetjük végig. Ennek a történetnek a parafrázisa a film alapja.
A második világháború idején egy Tisza menti kis faluban egy idős vallásos zsidó házaspár – Zenthe Ferenc és Temessy Hédi kitűnő alakításában – hét gyermekének halála után az árvaházból örökbe fogad egy keresztény kisfiút. Először csak örököst szeretnének a vagyonnak, ám ahogyan kénytelenek valahogyan összecsiszolódni Lackóval, megszeretik. Jób és Róza többször is próbára tétetik, kiderül, mire képesek a gyermekért. Az utolsó próba akkor következik be, amikor az immár sárga csillagot viselő öreg házaspárért is eljönnek, hogy elvigyék őket oda, ahonnan nincsen visszatérés.

6. Redl ezredes
Az Osztrák-Magyar Monarchia hírhedt kémbotránya alapján készült Szabó István filmje. Ez az alkotás nyíltan vállalta, hogy nem hajszálpontos, hiteles történelmi dráma, hanem fikciós mű. Aki ismeri Alfred Redl történetét, az tudja, hogy a film több ponton is teljesen eltér a valóságtól. A történet főszereplője egy rutén származású parasztfiú, aki a korszaknak (19-20. század fordulója) megfelelően a katonai pályát választja, hogy kitörhessen és karriert csinálhasson. Olyan becsvágyó, mint a Mephistóban a színész. Redl azonban egy katonai összeesküvésbe sodródik bele. A filmet 1985-ben mutatták be, 1986-ban jelölték.

https://www.youtube.com/watch?v=ut5UI4NfbEA

7. Hanussen
A történetből 1955-ben már forgattak német filmet, Szabó István alkotásában azonban mások a hangsúlyok és más az ábrázolásmód – például nem olyan merev, teátrális, amilyennek a korábbi film tűnik. Az első világháború végén Klaus Schneider szakaszvezető fejsérülést szenved. A frontkórházban egy orvos felfigyel, milyen remek hipnotizőr, és szeretné, ha a férfi gyógyításra használná a képességeit. Nowotny kapitány viszont rávezeti Schneidert, hogy kifizetődőbb varietékben fellépni. Először Bécsben szerepelnek, itt már Hanussen néven lép fel a főszereplő. Berlinben már látnokként is színpadra áll. A nemzetiszocialista párt nyilvánvaló erősödésekor „megjósolja” Hitler hatalomra jutását. Az új hatalom is felfigyel rá, fogadásokra hívják és elkezdik saját céljaikra használni.

https://www.youtube.com/watch?v=hEJiqcFN3OM

8. Maestro
Egy énekes előadás előtti utolsó perceit láthatjuk a sminkszobában. A készülődésben egy gépkar segít a maestronak mindenben: sminkel, italt tölt, megigazítja a ruháját. Végül eljön a fellépés pillanata… M. Tóth Géza 2005-ben bemutatott rövidfilmje háromdimenziós számítógépes grafikával készült film. Több hazai és nemzetközi fesztiválon szerepelt sikerrel. A legjobb animációs rövidfilm kategóriában Oscar-díjra is jelölték 2007-ben.

Néhány magyar származású alkotó jelölései és díjai

A nemrég elhunyt Zsigmond Vilmos operatőr a Harmadik típusú találkozások című filmben végzett munkájáért kapott Oscart 1977-ben, és háromszor jelölték: A szarvasvadászért, A folyóért és a Fekete Dáliáért.

A magyar származású Lukács Pál – Paul Lucas az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért kapott arany szobrot 1944-ben.

Rózsa Miklós zeneszerzőt filmzenéiért többször is jelölték. Díjat az Elbűvölve, a Kettős élet és a Ben Hur című filmekért kapott.

A magyar származású, Oscar-díjas alkotók közül a legtöbben talán Vincent Kordára (Kellner Vincére) emlékeznek, aki A bagdadi tolvaj díszleteiért kapott szobrot 1941-ben. Ezt a filmet sokszor játszották Magyarországon is a televízióban.

Kertész Mihály rendező a Casablanca című, mára kultikussá vált filmjéért kapott Oscar-díjat 1944-ben.