Milyen tünetei vannak a kiszáradásnak?
Ha a szervezet folyadéktartalma sokkal nagyobb mértékben csökken, mint amilyen mértékben az elveszített folyadék pótlásra kerül, akkor kiszáradásról, más néven dehidrációról vagy exsiccosisról (ejtsd: exszikkózisról) beszélünk. A kiszáradás a folyadékháztartás felborulása, amely az esetek többségében a sóháztartás (elektrolitháztartás) felborulásával is együtt jár. A dehidráció vagy túl kevés folyadékfogyasztás, vagy fokozott folyadékvesztés következménye.
Az emberi test tömegének nagy része víz, ami az összes anyagcsere-folyamathoz nélkülözhetetlen. Vízben oldott formában különböző sók (ásványi anyagok, elektrolitok) vannak jelen bizonyos koncentrációban. Fontos elektrolit többek között a nátrium, a kálium, a kalcium és a magnézium.
A vízháztartás csak akkor van egyensúlyban, a testi funkciók és folyamatok (pl. az idegrendszer) csak akkor működnek problémamentesen, ha a szervezet elegendő folyadékhoz és megfelelő mennyiségű sóhoz jut.
Mi okozhat kiszáradást?
Kiszáradáshoz vezethet a túl kevés folyadékfogyasztás, a nagy hőség, a megerőltető fizikai munka és sport okozta izzadás, hasmenés, hányás, láz, vérvesztés, égés, akut veseelégtelenség, Addison-kór, diabéteszes kóma, diabetes insipidus, túl magas dózisban szedett diuretikumok (vízhajtók).
A dehidráció három formája
A kiszáradásnak három formáját különböztetjük meg: az izotóniás, a hipotóniás és a hipertóniás dehidrációt. Ezen felosztás legfőbb szempontja a szervezetben lévő víz és nátrium mennyiségi aránya. A nátrium-ion egy pozitív töltésű részecske, ami normál esetben főként a sejteken kívüli (extracelluláris) térben található meg és az összes nátrium-ionnak csak igen csekély része van a sejteken belül.
Izotóniás dehidráció: a víz- és nátriumhiány azonos mértékű, az arány nem borul fel. A hiány csak az extracelulláris térben lép fel. Például súlyos vérveszteség esetén alakulhat ki.
Hipotóniás dehidráció: Az extracelluláris térben a rendelkezésre álló vízmennyiséghez viszonyítva túl kevés nátrium-ion van jelen, a nátriumhiány tehát nagyobb mértékű, mint a vízhiány. Emiatt víz áramlik a sejtekbe: az extracelulláris tér kisebb lesz, a sejteken belül pedig túl sok víz lesz. A hipotóniás dehidráció oka lehet például folyadékvesztés (erős izzadás, hányás, hasmenés stb. következtében), ha azt túl alacsony ásványisó-tartalmú vízzel próbálják pótolni.
Hipertóniás dehidráció: Ebben az esetben a szervezet arányaiban nézve több vizet veszít, mint nátriumot. A nátriumkoncentráció a sejten kívüli térben a normál érték fölé emelkedik, emiatt a sejtekből kifelé áramlik a víz, ám ez nem elegendő az extracelluláris tér nátriumkoncentrációjának csökkentéséhez. Így a sejteken belül és kívül is folyadékhiány és emelkedett nátriumkoncentráció lép fel. A hipertóniás dehidráció például erős verejtékezés vagy hasmenés következménye lehet.
A kiszáradás mértékétől függ, hogy milyen tünetek jelentkeznek
Enyhe dehidráció esetén a folyadékvesztés a testtömeg 3-5 %-a. Tünete a szomjúságérzet, a bőr és a nyálkahártyák enyhe kiszáradása, illetve koncentrált (a normálisnál sokkal sötétebb) vizelet.
Ha a folyadékvesztés a testsúly 6-8 %-a, akkor közepes mértékű dehidrációról beszélünk. Ennek jelei a beesett szemek, a bőr és a nyálkahártyák kifejezett szárazsága, nagymértékben csökkent vizeletürítés (oliguria) és a normálistól gyorsabb szívverés (tachycardia).
Súlyos kiszáradás esetén a folyadékvesztés a testtömeg 9-12 %-a, ami többek között túl alacsony vérnyomáshoz (hipotónia) vezet. Ha a súlyosan kiszáradt személy bőrét, például a kézfején két ujjunkkal finoman összecsípjük, majd elengedjük, a ránc nem simul ki azonnal, hanem néhány másodpercig megmarad.
A 12-15 %-os folyadékvesztés keringés összeomláshoz, sokk kialakulásához vezet, amelynek során tudatzavarok léphetnek fel, mint például letargia, zavarodottság, delírium (hullámzó lefolyású, tájékozódás- és figyelemzavar), kóma. A nagy mértékű dehidráció életveszélyes állapot!
Miért fontos, hogy eleget igyunk?
Elsősorban fokozott izzadás következtében – megerőltető fizikai aktivitás során vagy hőség idején – veszít a szervezet sok folyadékot és ásványi sót. Ha ezt nem pótoljuk, kialakul a dehidráció. Ha a szervezetben folyadék- és sóhiány lép fel, a legtöbb ember szomjúságot érez, ez az első jel, majd jelentkeznek a súlyosabb tünetek, mint amilyen a fejfájás és a gyengeségérzet. Ha a szervezet folyadékszükségletét nem pótolják, akkor tachycardia, izomgörcsök, eszméletvesztés, sőt akár halál is bekövetkezhet.
Ne várjuk meg, amíg jelentkeznek a kiszáradás első jelei! Figyeljünk oda a rendszeres, minőségi folyadékpótlásra! Egy egészséges felnőtt napi vízszükséglete kb. 2-2,5 liter, ezt részben folyadékokkal, részben az elfogyasztott táplálékaink víztartalmával pótoljuk. A sportolás és a hőség növeli a napi folyadékigényt. Vese- és szívbetegségben szenvedők feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét a napi folyadékszükségletüket illetően, mert nekik ártalmas is lehet a túl sok folyadék fogyasztása. Az idősebb emberek különösen veszélyeztetettek, mivel náluk a szomjúságérzet kevésbé kifejezett, emiatt sokan közülük túl kevés folyadékot fogyasztanak, szervezetük dehidrált. A gyermekek megfelelő folyadékpótlására szintén kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hiszen ők még nem ismerik ennek jelentőségét, illetve pl. nyáron a játék hevében a nagyobb gyerekek is hajlamosak megfeledkezni az ivásról. A csecsemők és kisgyerekek különösen veszélyeztetettek, náluk nagyon gyorsan kialakulhat kiszáradás, például gyomor-bélrendszeri fertőzések következtében.