Okosan böjtölni jó dolog, rosszul meg értelmetlen

A böjt nem fogyókúra, hanem a szervezet tudatos és tervezett tehermentesítése. Többféle okból kifolyólag böjtölhet valaki, és ez meg is határozza annak módszerét.
Nagyon divatos kifejezés mostanában a böjt, de sokan tévesen értelmezik ennek a táplálkozási formának a jelentését. A böjtnek alapvetően lehetnek vallási, egészségügyi és „csak” életviteli – például fogyókúrás – indokai is. De függetlenül attól, ki miért vág bele és tartja egy meghatározott ideig ha rosszul böjtöl, akkor többet árt a szervezetének, mint amennyit használ. A böjt ugyanis nem egyenlő a nem evéssel vagy az ész nélküli tápanyagmegvonással, attól ugyanis a szervezet átkapcsol vészhelyzet-üzemmódba, hosszú távon pedig akár egészségkárosító következményekkel is számolhatunk.

Enélkül azt sem tudjuk, merre van az előre
Az első és legfontosabb dolog nyíltan kimondani, mi a böjtünk célja. Vallási indíttatásból tesszük? Akkor annak megvannak a szigorú szabályai és időbeli korlátai, tartsuk magunkat azokhoz.
Egészségügyi, esetleg fogyókúrás okai vannak? Télen az emberek táplálkozási igényei és szokásai akkor is egészségtelenebbek a nyári hónapokénál, ha valaki odafigyel az étrendjére és igyekszik minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani – az átlag így is sokkal kevesebb rostot és vitamint fogyaszt.

A karácsonyi evésdömping és a megnövekedett szénhidrát- és kalóriabevitel (amit a hideg miatt is jobban igényel a szervezetünk) miatt tehát természetes, hogy kicsit vastagabb zsírréteg fedi ilyenkor a mi testünket is – ennyire azért még nem távolodtunk el a természettől.

Aki egy egészségtelen életvitelt szeretne valami jobbra, egészségesebbre cserélni, annak hosszú távon kell gondolkodnia és ahhoz hozzászoknia.
Végül aki inkább valamilyen rövid tisztítókúrát keres, annak egészen más étrendben és időtávokban kell gondolkodnia. Nem mindegy, miért szeretne valaki „megtisztulni”: a szerveiben (máj, lép, vese) lerakódott méreganyagokat távolítaná el, vagy a belekben felgyülemlett salakanyagoktól szabadulna meg – ez azért fontos, mert például a máj- és vesetisztító extrém méregtelenítő kúrák létjogosultsága nem egyértelműen elfogadott szakmai körökben, másrészt ezekre a panaszokra inkább gyógyteákból összeállított kúrákat javasolnak, de ahhoz egészen más étrend szükséges.
Ha ezek az alapok világosak, akkor lehet recepteket és étrendeket keresni.

Többféle böjttípus van az igényekhez mérten

Léböjt: kizárólag zöldség- és gyümölcslevekből álló étrend.
Csak gyümölcs: a gyümölcsnap a leggyakoribb rapid-böjt, ilyenkor legalább hat adagra kell osztani az elfogyasztandó gyümölcsöket.
Csak nyers ételek: értelemszerűen mindenféle nyers zöldség és gyümölcs, de egyes kúrák vagy receptek tartalmaznak kevés főtt vagy párolt zöldséget, olajos magvakat, tofut túrót, vagy tojást is.
Részleges böjt (vallási): egy-egy ételtípus, például a hús elhagyása az étrendből.

Alapszabályok, hogy jól jöjjünk ki a dologból

• mindig legyen fel- és levezetése a böjtnek, egyik napról a másikra sem elhagyni, sem bevezetni nem szabad semmit
• a böjt nagyon megterheli a szervezetet, ezt vegyük figyelembe, kerüljük az aktív, megerőltető edzéseket
• a rosszullétek elkerülése érdekében vegyük komolyan a napi folyadékszükségletet
• MINDIG tervezzük meg az étkezéseinket, mert az otthoni körülményeken kívül ritkán adódik normális lehetőség megfelelő táplálékhoz jutni
• három böjti nap éppen elég egyszerre, évente két alkalommal
• ha hirtelen térünk vissza a böjt előtti táplálkozási szokásainkhoz, akkor azzal többet ártunk (vagy többet hízunk!), mintha semmit nem tettünk volna
• a böjtnek bizony lelki oldala is van, ezekben a napokban kerüljük az aktív társasági pezsgést, próbáljunk minél többet pihenni, magunkba fordulva saját magunkra figyelni