Tervezzük meg fűszer- és zöldségeskertünket!
A kertészkedés csodálatos dolog, hiszen a fűszernövényeket és a zöldségeket sokféleképpen termeszthetjük.
A konténerekbe ültetett fűszerkert nagyszerű színeivel, különféle anyagaival és fantasztikus illataival fogja díszíteni a teraszt vagy udvarunkat. Ha a talajba ültetjük a növényeket, hagyományos konyhakertet hozhatunk létre a szabadban. Vagy ha korlátozott a rendelkezésre álló hely, legyünk beltéri fűszerkertészek, és ablakpárkányra, esetleg balkonládába telepítsük a növényeinket. Bátran tervezzünk kertet bárhová, hiszen vannak növények, amelyek egy nagyobb cserépben is megélnek.
Az ablakládákban és az erkélyen nem csupán dísznövényeket, hanem zöldségféléket is érdemes termelni, mert ezek nagy segítséget nyújthatnak a háziasszonynak. Erre természetesen a kevés helyet igénylő zöldségfélék alkalmasak, például a levélpetrezselyem, a metélőhagyma, a fokhagyma, amelyek jól megférnek a virágokkal és így kettős célt szolgálnak: nemcsak esztétikai, de gazdasági értékük is van.
Alkossunk magunk és családunk ellátására egy takaros kis zöldségeskertet, ahonnan – saját munkánk eredményeként – friss, egészséges étkeket tehetünk családunk asztalára! Nagy érték, hogy szabadon megválaszthatjuk a fogyasztandó növényeket: azt termeszthetjük, amit a család tagjai valóban kedvelnek.
Fogjunk hozzá a tervezéshez!
Sétáljunk ki a kertbe, mérjük fel a terepet és határoljuk be azt a területet, ahová majd telepíteni szeretnénk a fűszer- és/vagy zöldségeskertet. A kert formája lehet kissé izgalmas, eltérhetünk a megszokott téglalap alakú ágyásoktól, hiszen tervezhetünk háromszög, kör vagy más mértani formájú ágyásokat is.
A kert tervezésekor ne feledjük, hogy a fűszer- és a zöldségnövényeknek jó vízelvezetésű talajra van szükségük, nem szeretik, ha vízben állnak. Minden növénynek legalább napi hat óra napsütésre van szüksége. Ha először telepít kertet, érdemes naplót vezetnie.
A kert legjobb részét érdemes kiválasztani!
Fűszerkertnek lehetőleg vízszintes, sík területet, vagy enyhén lejtős, déli, délkeleti, illetve délnyugati területet válasszunk. A növények többsége nap- és fényigényes, ezért az épületek és a terebélyes koronájú fák árnyékában nem fejlődnek jól. A területet – megművelés előtt – el kell egyengetni, hogy ne legyen dimbes-dombos, ahol az esővíz tócsákban gyűlik össze. A zöldségnövények legkedvezőbben a mélyrétegű, középkötött, közömbös kémhatású (6,5–7,5 pH) területen fejlődnek. A biztonságos termeléshez az öntözési lehetőség feltétlenül szükséges!
A kert tervezésekor vegyük figyelembe minden telepítendő növény növekedési szokásait. A magasabb, sűrűbb növényeket a kert végébe telepítsük, a kisebbeket pedig előre. A legtöbb fűszernövény évelő, vagyis minden évben újra kihajtanak. Azokat a növényeket, amelyeket minden évben újra kell ültetni, tegyük könnyen hozzáférhető helyre. Hagyjunk minden növénynek elegendő helyet a növekedéshez. A fűszereknek – de a zöldségeknek is – szellőzésre van szükségük ahhoz, hogy ne alakuljon ki rajtuk penész. A kerttelepítésnek ez a szakasza alapvető fontosságú, mert amikor a növények már kifejlődtek, nem szeretik, ha elmozdítják őket.
Alakítsunk ki ágyásokat és utakat!
A gyomoktól és az egyéb szennyezésektől megtisztított területet gondosan fel kell ásni, és el kell egyengetni, majd 120 cm szélességű ágyásokat kell kialakítani, amelyeket 30 cm széles utak választanak el egymástól. Ez lehetővé teszi, hogy az ágyásokban fejlődő növények és a talaj kezelését anélkül végezhessük, hogy a termőtalajt, vagy magukat a növényeket károsítanánk.
Ha a kertünk az előtérben helyezkedik el (udvarban, ház előtt, kiskertben), dekoratívvá tehetjük a vendégeink előtt, az utak szegélyét téglával, kavicsokkal, esetleg alacsony fakerítéssel díszíthetjük. Magukat az utakat kőlapokkal, téglákkal rakhatjuk ki, de lehet a borítás akár egybefüggő gyep is. Kertünk széleire, közepére kis lámpákat tehetünk.
Szezonok szerint ültessük a növényeket!
A termesztésre így előkészített területen a kiválasztott növényeket fogyasztási idejük szerint az alábbi négy csoportba szervezhetjük:
1. tavaszi szezon: spenót, sóska, hónapos retek, zöldhagyma, fokhagyma zöldborsó, sárgarépa, petrezselyem, fejes saláta. Mindegyikből a rövid tenyészidejű fajták közül válasszunk.
2. nyári szezon: paradicsom, paprika, főzőtök, uborka, zöldbab, zeller, karalábé, cékla, mángold, vöröshagyma, metélőhagyma, brokkoli, egynyári fűszernövények.
3. őszi szezon: főzőtök, karós bab, kömény, brokkoli, kínai kel, őszi retek, póréhagyma, évelő fűszernövények.
4. téli szezon: bimbóskel, leveles (fodros) kel, póréhagyma, fekete gyökér.
Helyet kaphatnak az ágyásokban az évelő zöldségek, a zöld spárga, rebarbara, articsóka, torma is. A konyhakertekben többnyire helyhiánnyal küzdenek a termelők, ezért itt ritkán jut hely a burgonya, a csemegekukorica, a fejes- és a kelkáposzta számára.
Gyümölcsök is illenek a zöldségek közé
A konyhakertnek értékes lakói a gyümölcstermő növények is. A veteményes ágyásba ültethetünk szamócapalántákat, amelyek már május végén érlelik illatos, zamatos gyümölcseiket, de a virágágy értékét se csökkenti egy-egy törpe gyümölcsfácska (áfonya, kivi, datolyaszilva). A konyhakertekben arra kell törekednünk, hogy minél kisebb helyet igénylő, minél korábban termőre forduló, minél értékesebb, jobb és szebb gyümölcsöt érlelő fákat (sövényeket, karcsú orsókat) honosítsunk meg.
Sakktábla beosztású kert
A sakktábla-kialakítás praktikus és egyben nagyon dekoratív. Egy 3-4 tagú család számára egy 2-3 m2-es fűszerkert már tökéletesen alkalmas arra, hogy az egész éves szükségletüket meg tudják termeszteni. Ha megtaláltuk a helyét, ahová a növényeket szeretnénk telepíteni, és megműveltük a földet, téglákkal kirakott tipegőket alakíthatunk ki. A szegélyt 4-5 cm mélyen alakítsuk ki, majd hasonló magasságú téglákkal rakjuk körbe. A sakktábla alakzat egyes részeit – mint a sakktáblán a fekete négyzetek – a téglákkal kirakott tipegők adják. Ha ezzel készen vagyunk, már ültethetjük is kedvenc fűszernövényeinket. Minden négyzetbe – a sakktábla fehér négyzetei – más-más növényeket ültethetünk (bazsalikom, majoránna, koriander, kakukkfű, metélőhagyma, menta, citromfű stb.). Egy négyzetbe tehát egyfajta növényt helyezzünk, abból 3–5 tövet. Az ültetőnégyzeteket, miután elültettük növényeinket, előbb porhanyós, aprómorzsás talajjal, majd mulccsal tölthetjük fel, ami megakadályozza a gyomosodást. A mulcs magassága felérhet a lerakott téglák, vagyis a tipegők szintjéig. Ha befejeztük a mulcsozást, akkor alaposan beöntözzük az egész kertünket. Különösen a gyökeresedési időszakban fontos az öntözés. Óvatos esőztető öntözés ajánlatos, hogy a frissen ültetett növényeink ne mosódjanak ki.
Balog Nóra, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa