Tovább élnek a nők, de rosszabb életminőséggel

A nemek közötti különbségre figyelmeztető tanulmányt tettek közzé a bécsi orvostudományi egyetem munkatársai. Eredményeik szerint a nők életminősége jelentősen rosszabb a férfiakénál, ami az egészségi állapotot illeti.

A hölgyek Európában átlagosan hat évvel élnek tovább az erősebb nem tagjainál. Ez látszólag pozitív eredmény rájuk nézve, hiszen úgy tűnik, hogy jobb egészségnek örvendhetnek. A közkeletű feltételezés azonban tévesnek bizonyul. Alexandra Kautzky-Willer, az intézmény nemek közötti különbségeket kutató egységének vezetője munkatársaival együtt közelebbről is megvizsgálta az adatokat, s rájött: a nők gyakrabban szenvednek krónikus betegségekben és egyéb olyan korlátozó kórképekben, amelyek rosszabb életminőséghez vezetnek.

Karin Gutierrez-Lobos, a bécsi orvostudományi egyetem rektorhelyettese, a tudományterület első osztrák szakprofesszora hozzátette: „A mostani eredmények megerősítik, mennyire fontos a nemi különbségeket figyelembe vevő orvoslás. Nyilvánvalóvá teszik, hogy az egészség megőrzéséhez elengedhetetlen a nők egyenjogúsága a kezelés során. Ha a társadalmi helyzetük, az ellátás minősége vagy a karrierlehetőség fejlődést mutat például, akkor az pozitívan hat az egészségügyi életminőségre.”

Kautzky-Willer elmondta, hogy a nők életciklusához köthető jellegzetes problémák a nemi hormonok változásától, illetve az előttük lévő szerepmodelltől függnek. Serdülőkorban a hölgyeknél gyakoribbak az olyan fájdalmas tünetegyüttesek, mint az irritábilis bél szindróma (IBS), a fibromyalgia és a migrén; de az autoimmun betegségekre is fogékonyabbak, például a lupuszra, a sclerosis multiplexre, illetve a pajzsmirigy-gondokra és az asztmára. A menstruációs cikluszavarok, a meddőség és a terhességi szövődmények tükrözhetik a későbbi emelkedett egészségügyi kockázatot. A terhességi cukorbetegségen átesett nőknek például hétszer nagyobb esélyük van a cukorbetegség kialakulására a szülés után, valamint érrendszeri problémák is jelentősebb kockázattal jelentkeznek náluk.

Az olyan életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, a fogamzásgátló tabletta szedése, a stressz és a mozgáshiány növelik a szívroham veszélyét, elsősorban a fiatal nőknél. Menopauza után pedig zsíranyagcsere-zavarok, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, továbbá csontritkulás alakulhat ki. Az idős hölgyeket súlyosabban érinti a demencia, az inkontinencia és a mozgásképtelenség. S ha mindez még nem volna elég, a nők kétszer olyan gyakran szenvednek depresszióban, mint a férfiak.

„Számos ok áll a markáns különbségek hátterében. A biológiai különbségek, a nemi hormonok eltérése jó kiindulópont, de szem előtt kell tartanunk, hogy a környezeti hatásoknak, az életmódbeli eltéréseknek, a nemi szerepeknek és a társadalmi magatartásnak is része van a dologban” – fogalmazott Kautzky-Willer. Még a stressz okai és következményei is különbözőek a nőknél és a férfiaknál.

A Bécsi Orvostudományi Egyetemen jelenleg is folyik olyan interdiszciplináris kutatás, amely nemspecifikus nézőpontból közelíti meg az autoimmun betegségeket. Előzetes eredmények máris elérhetőek a Crohn-betegséggel kapcsolatban. „Amennyiben a társadalmi támogatás, a munka terén átélt elégedettség és az egyéni hatékonyság növekszik, férfiaknál és nőknél egyaránt javul az egészségi állapot. A hölgyek szemszögéből a megbecsülés és a rugalmasság számít a legfontosabb társadalmi tényezőnek” – magyarázta Kautzky-Willer. Jelen kutatás eredményei a jövőben új nemspecifikus kezelési lehetőségekhez vezethetnek az autoimmun betegségek terén.