Védekezzünk a fagyok ellen a gyümölcsösben!

A meteorológusok komoly fagyokkal riogatnak még decemberben, amire érdemes idejekorán felkészülnünk. De a gazdáknak ezenkívül is akad teendőjük a gyümölcsösben a fagymentes napokon. A tudnivalókról Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Mínusz 10 fok körüli fagyokat jósolnak a meteorológusok. Hogyan védekezhetünk a kertben, a gyümölcsösben a lehűlés ellen?

– A szőlőben a fiatal tőkéket még a fagyok beállta előtt feltétlenül takarjuk be földdel, hogy legalább az alsó rügyek ne szenvedjenek fagykárt. Hasonló védelmet kell biztosítanunk a többi kényesebb kerti növénynek is, mint amilyen például a füge. Érdemes a fák tövét betakargatni egy kis szalmával, avarral vagy egyéb, e célra alkalmas háztáji hulladékanyaggal.

Hasonlóan gondoskodjunk dísznövényeinkről is. Ezenkívül a nagyobb koronájú, gyengébb ágszerkezetű növényeinknél, mint amilyenek például a tujafélék, célszerű zsineggel lazán összekötni a kiálló, vékony ágakat. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy később az ágak letörjenek, vagy deformálódjanak a hó súlya alatt.

– Mit tegyen, aki elkésett a faültetéssel?

– Ha már megvettük a facsemetét, s még nem fagyott át a talaj, bátran elültethetjük most is. Amennyiben száraz a föld, locsoljuk be az ültető gödröt, de vigyázzunk, csak a gödör aljára, a gyökerekhez juttassunk vizet, a felsőbb talajrétegeket viszont ne öntözzük ilyenkor, mert a vizes föld könnyebben átfagy, ami komoly károkat okozhat a fiatal növénynek, akár el is pusztíthatja. A frissen elültetett fákat különösen óvnunk kell a fagyoktól. Célszerű a tövük körül felhalmozni az őszi avart, a lekaszált füvet, esetleg egy-két lapátnyi földet is szórhatunk a tetejébe.

Ültetéskor figyeljünk oda, hogy mindig karózzuk ki a facsemetét vagy a szőlőoltványt. Ha nem teljesen egyenesek, lehetőség szerint egyenesítsük ki, kötözzük hozzá őket a karóhoz. Ugyanis télen bármikor hullhat egy nagyobb mennyiségű hó, amelynek súlya alatt meghajolhatnak a zsenge növénykék, s azután már csak nehezen tudnak kiegyenesedni, magukhoz térni. Az elültetett oltványok, csemeték metszését, alakítását viszont hagyjuk tavaszra, amikor az esetleges fagykárok figyelembevételével tudjuk elvégezni ezt a munkát.

– Mi a teendő, ha beköszöntenek a fagyok, s nem érkezünk elültetni a facsemetéket vagy a szőlőoltványokat?

– Átteleltethetjük őket valamilyen sötét, hűvös, de lehetőség szerint fagymentes helyen. Még az sem vészes, ha a fácskákat kicsit megcsípi a dér, csak a gyökérzetre vigyázzunk, takargassuk be alaposan, nehogy átfagyjon. Általában szalmát vagy enyhén nedves komposztot, homokot használnak erre a célra. A szőlőoltványokat az oltás helyéig célszerű vizes homokba ágyazni a pincében vagy a nyári konyhában. Felhívnám ugyanakkor a gazdák figyelmét, hogy nem tanácsos fűrészporban tárolni sem a facsemetéket, sem a szőlőoltványokat, mivel abban számos különféle gomba telepedhet meg, amelyek megtámadhatják a növényeink gyökereit, betegségeket okozhatnak.

– Milyen munkák adódnak a kertben, a gyümölcsösben, a szőlőben a fagymentes napokon?

– Folytathatjuk az ősszel megkezdett talajművelést, az ásást akár kézi erővel, akár géppel. Még akkor sem késtünk le semmiről, ha csak most látunk munkához. A talajnak már csak azért is jót tesz, ha megforgatjuk ilyenkor, mert a felülre kerülő rétegekből is kifagynak a különféle férgek és rovarok, amelyek egyébként jelentős kárt tehetnek később a növényeinkben, elsősorban a zöldségekben. Azt se feledjük, hogy az ásástól szellősebb lesz a talaj, jobban be tudja fogadni a nedvességet, amelyben sajnos az utóbbi években szűkölködünk, jobb lesz a tavaszi eredési arány.

Még a talajmunkák elvégzése előtt célszerű kijuttatni az istállótrágyát a megművelendő területre. A nitrogén meg a többi hatóanyag így az esővel meg a hólével beázik a földbe, s tavaszra kellő mennyiségű szerves anyag kerül a talajba, a gyökérzónába.

– Egyik olvasónk kérdezi, elvégezheti-e még ilyenkor a lemosó permetezést?

– Még ősszel, közvetlenül lombhullás után el kellett volna végezni a fák lemosó permetezését, elsősorban az őszibarackét, amelyet különösen óvnunk kell a tafrinás betegség ellen. A permetezést 6-8 foknál alacsonyabb hőmérsékletnél nem célszerű végezni. Ráadásul a hideg hatására a kártevők már visszahúzódtak a fák kérge alá, ahol igen nehéz elpusztítani őket. Azt tanácsolom ezért, hogy várjuk meg a tél végi, kora tavaszi felmelegedést, s akkor pótoljuk az ősszel elmulasztott beavatkozást.

– Akad-e munka a borospincében?

– Itt az ideje, hogy átfejtsük, leszívjuk a seprőről a kiforrt borokat. Ne feledjük borfejtés előtt még egyszer alaposan kitisztítani, fertőtleníteni a hordókat, amelyekbe az újbor kerül. Ilyenkor sem tanácsos fehérbort vörösboros hordóba fejteni, mert a nedű színe zavaró rózsaszínes árnyalatot kaphat, s az ital íze is romolhat. Azt se feledjük, hogy amelyik hordóban valamilyen direkt termő szőlő levét tároltuk, abba európai fajta borát lehetőség szerint már ne öntsük, mert egy jellegzetes, átható labruska, avagy rókaízt kap. Az átfejtett borhoz célszerű 100 literenként 10 mg ként adni fejtés után. Így karácsonyra letisztult, üde bort tehetünk az asztalra.