Végre síelhetünk!

Egy hónapos késéssel ugyan, de Kárpátalján is elkezdődött a síszezon. Idén valamivel több a külföldi turista, furcsa mód elsősorban Fehéroroszországból jöttek többen, mint a korábbi években.

Nem bizonyultak egészen megalapozottaknak azok a híresztelések, miszerint hó híján a kelet-ukrajnai vendégek sorra mondták volna le a vonatjegyeiket és szobafoglalásaikat a Kárpátok szállodáiban újév tájékán. Mint utóbb kiderült, csupán a jegyüzérek adták vissza az általuk még korábban felvásárolt, ám végül kereslet hiányában nem értékesített bilétákat.

Elmondható, hogy a kárpátaljai szállodák és üdülők többsége tele volt az újévi-karácsonyi időszakban, s most sem panaszkodhatnak a kihasználtságra. Most abban bíznak a vendéglátóiparban érdekeltek, hogy ha marad a hó és a mérsékelt hideg, talán még behozható valami a decemberi bevételkiesésből.

Máris elmondható, hogy tovább nőtt a külföldi vendégek száma a téli időszakban, az ua-reporter.com összeállítása szerint elsősorban Belaruszból és Oroszországból érkeztek többen idén, de magyarok, olaszok és németek is felkeresik a kárpátaljai sípályákat. Mindazonáltal érdemes fenntartással fogadni az olyan híreket, miszerint egyes szállodáinknak már külföldi törzsvendégei lennének. Sajnos az infrastruktúra – lásd például az útjainkat – változatlanul minősíthetetlen, a szolgáltatások minősége pedig javul ugyan, de még mindig jócskán elmarad attól, ami Ausztriában, Svájcban, de most már hovatovább Szlovákiában is megszokott a sífelvonók környékén.

A kárpátaljai szálláshelyek kihasználtságát nagyban növeli, hogy szinte már valamennyi rendelkezik saját weboldallal, vagy legalábbis az interneten is hirdeti a szolgáltatásait. Néhányuk még a világszerte ismert booking.com szálláskereső portálra is felkerült. A szakértők szerint mielőbb orvosolandó hiányosság azonban, hogy a legtöbb ilyen szállodai weboldal – tisztelet a kivételnek – csupán orosz vagy ukrán nyelvű, így gyakorlatilag használhatatlan a posztszovjet térségen kívülről érdeklődők számára.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy változatlanul a belföldi, ezen belül is főleg a hágón túlról érkező turisták alkotják a kárpátaljai vendégsereg gerincét. Ez az utóbbi körülmény meg is látszik az árakon, hiszen sokak egybehangzó véleménye szerint üdülőink díjszabásai nem a kárpátaljai bérekhez igazodnak.

Például ami a szállodai szobák árfekvését illeti, azok a téli főidényben egy átlagos kétágyas szoba esetén nemigen ereszkednek 200 hrivnya alá, azaz gyakoribb az ennél drágább szállás, mint az olcsóbb. Valamivel olcsóbban szállhatunk meg például a szovjet időkből fennmaradt, még fel nem újított üdülőkben, illetve a szobák kiadásával foglalkozó helyi lakosoknál, 150 hrivnya alatti árakra azonban ilyenkor sem számíthatunk.

Ezek a szobaárak rendszerint még a reggelit sem tartalmazzák, tehát a turistának magának kell gondoskodnia az étkezésről. A legtöbb hegyi panzióhoz vagy szállóhoz rendszerint valamiféle étkezde vagy étterem, nemegyszer úgynevezett „koliba” is tartozik (rönképület, afféle átmenet a vidéki kocsma és az étkezde között), ezek árfekvése azonban igen gyakran irreálisan magas (például 100 g saslik – 35 hrivnya, egy adag gombaleves – 30 hrivnya stb.), s inkább az egyszeri turista megvendégelésére, semmint a napi háromszori étkezésre vágyó szállóvendég ellátására vannak berendezkedve. Röviden: az árak éttermiek, a minőség és a kínálat általában távolról sem az.

Fizetnie kell azután a turistának – méghozzá nem is keveset – a sífelvonók használatáért. Így például a Krasziján a fél napos jegy 100-110 hrivnya, az egész napos 170-190 hrivnya fejenként. Iszkán (Izki) a napi felvonóbérlet ára hétköznapokon szezonban 120–160 hrivnya. Podobovecen és Pilipecen az egyszeri sífelvonóhasználat 2–5 hrivnya. Sífelszerelést is bérelhetünk szinte mindenütt, aminek a díja fejenként rendszerint 25–70 hrivnya egy napra.

szcs

Kárpátalja